A cikk szerzője: Sándorfy András

Időzített bomba ketyeg: ha ezt a jelet látod a fákon, már óriási a baj
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
A cikk szerzője: Sándorfy András


Egy hét alatt közel 6 Celsius-fokkal hűlt le a Balaton vize: míg július 18-án 26,6 fokot mértek, szombat reggel már csak 20,8 fokos volt a tó.

Az elmúlt években tapasztalható csapadékhiány és az aszályos időszakok növekvő intenzitása miatt a felszín alatti vízkészletek folyamatosan csökkennek.

Négy évvel azután, hogy egyszer már teljesen kiszáradt, ismét szinte teljesen eltűnt a víz a Baranya vármegyei bicsérdi horgásztóból.

A Velencei-tónál a vízállás történelmi mélypontra, mindössze 40 centiméterre apadt.

Hiába tűnik a kútvíz szagtalannak és kellemes ízűnek, ez egyáltalán nem garantálja a biztonságot.

Egy 1875-ös logika méri a magyar termőföld értékét, miközben az aszály már nem kivétel, hanem üzleti kockázat.

A Nébih laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik.
Hivatalosan is aszályhelyzetet hirdettek Anglia területének felén a rendkívüli hőség és a tartós csapadékhiány miatt.
Európa számos termőterületén a hosszan tartó hőség negatívan befolyásolta a szamócatermelést, a gyümölcs minőségét és a piaci dinamikát.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.