Az extrém meleg időjárás és az elhúzódó csapadékhiány nehéz helyzetbe hozta a zöldségtermelőket is, a 450 szentesi termelőt tömörítő Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) szerint az első hőkupola még kevésbé, de a második már jelentősebb negatív hatással volt a termelésre. Az elsősorban paprika- és paradicsomféléket termelő DélKerTÉSZ szerint az első félévben még rendkívül jó minőségűek voltak a zöldségek, azonban a mostanra a lecsóosztályú zöldségek aránya megugrott, a második nagyobb hőhullám pedig a termelt mennyiségben is némi csökkenést okozhat. Az év hátralévő részében kérdés, hogy mennyire tudják a növények kiheverni a hőséget - írja közleményében a DélKerTÉSZ.

Az első félévben 1,7 milliárd forinttal többet tudtunk a termelőinknek fizetni éves szinten, a parikaféléknél 10 százalékkal, a paradicsomféléknél 20-30 százalékkal nőttek a termelői árak. Azonban a boltokban összességében az idei nyáron kevesebb zöldség fogyott, a kedvező forint-euró árfolyam miatt valószínűleg többen mentek külföldre és az előző években megszokott nyári megugrás a fogyasztásban idén eddig elmaradt

– mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

Víztakarékos megoldást jelent a hajtatás

A hőhullám pedig nem csak a megtermelt mennyiségekben okozhat csökkenést, de a tartós aszály hatására egyre több kártevő jön be a növényházakba. Sőt, az öntözésre használt víz mennyisége a szabadföldi zöldségnövény-kultúrák esetében a többszörösére ugrott, de a növényházakban is jelentősebb mértékben emelkedett. Annak ellenére, hogy Szentes fontos hajtató körzet, és ez az innovatív termesztési forma víztakarékosnak számít, megfelelő mennyiségű víz nélkül egyszerűen nem lehet zöldséget termelni. A DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem csak szabadföldön történik, hanem jelentős mértékben növényházakban, ahol szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett tudnak a zöldségek fejlődni, azonban az időjárás hatásai alól így sem tudják teljesen kivonni magukat a termelők.

A szabályozott környezetben történő termelés a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír majd. A hajtatásos zöldségtermesztés alapvetően a leginkább időjárásálló termelési mód: az aszály és a hőség sem érinti olyan súlyosan, mint a szántóföldi termelést. A megváltozott klímahelyzettől azonban így sem tudják teljesen függetleníteni magukat a termelők, ki kell alakítani például a fóliás és üvegházi növényházak optimális klímáját. A képlet egyszerű: víz és öntözés nélkül nem létezhet zöldségtermesztés, ezért létfontosságú, hogy a vízmegtartó beruházások újra helyett kapjanak a hazai fejlesztések során

– tette hozzá Nagypéter Sándor.

Fejlesztésekkel lehet védekezni a negatív hatások ellen

A szélsőséges időjárási viszonyok negatív hatásait csak technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani, például szellőztetéssel, árnyékolással, automata öntözőberendezésekkel, télen termálvízzel való fűtéssel vagy az extrém melegben éppen hűtéssel. A párásító berendezésekkel is lehet csökkenteni az üveg – és fóliás növényházakban a hőmérsékletet. Ha azonban a termelők nem védekeznek a hőstressz ellen, áruhiány léphet fel hosszú távon. A szakember szerint az aszályos nyarak miatt az egyik legfontosabb feladat tehát a víz megtartása. A kertészet és a zöldséghajtatás csak vízzel működik: a mélyebb kutak még működnek, de szükség van vízmegtartó beruházásokra. A szakember szerint jó példa erre Izrael, ahol minden csapadékot igyekeznek hasznosítani.

Nagy beruházást jelentene, de érdemes lenne azon is dolgozni, hogyan lehet a szennyvízből tisztítással, szűréssel biztonságosan öntözővizet létrehozni. A megfelelő, vízmegtartást szolgáló talajelőkészítés is fontos, víztározókra is szükség van, illetve egy olyan tudatosabb szemléltre is, amellyel a meglévő, akár hirtelen lezúduló vizet a lehető legnagyobb mértékben tartjuk meg és használjuk fel

– emelte ki Nagypéter Sándor.