Vallott Nagy István: ezt tervezi Magyarország 2030-ra
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében.
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében.
Francia és magyar együttműködés kezdődött az európai uniós mezőgazdaság jövőjéért.
A törvényjavaslat 17 agrártárgyú jogszabályt érintene, így például a vadgazdálkodást illetően is vannak benne változások.
Már véleményezhető az Élelmiszerkönyv tejtermékekre vonatkozó előírásának módosításáról szóló rendelet tervezete.
Hazánk visszanyerte a kiskérődzők pestisétől mentes hivatalos státusát – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Az agrárminiszter a Facebook-oldalára kitett videóban számolt be a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezés állásáról.
Az elmúlt időszak tapasztalatait, valamint a jogalkalmazók részéről felmerült javaslatokat figyelembe véve több törvény változtatása is szükségessé vált.
Annie Genevard francia agrárminiszter mélységes értetlenségét fejezte ki az új KAP keretre vonatkozó költségvetési tervezettel kapcsolatban.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 6-8 fős szemlecsoportokat állít föl, amelyek országszerte bejárják a szőlőterületeket.
Egyre népszerűbb az Európai Unión kívüli piacokon, így a Távol-Keleten is a magyar sertéshús.
Az állattenyésztés az elmúlt években dinamikus átalakuláson ment keresztül, a juhágazatban azonban elmaradt a fejlődés, az innováció.
Kihirdették csaknem az ország egész területére vonatkozóan az aszálykár okán kialakult vis maior helyzetet.
Nagy István a vihar utáni gyümölcsmentésre buzdítja a gazdákat, hangsúlyozva a szilva sokoldalú felhasználási lehetőségeit.
Jelenleg is tart az aratás, ezért rengeteg mezőgazdasági munkagép jelent meg a közutakon.
Tönkretenné a gazdákat az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás, de Ukrajna is tovább nehezíti a helyzetet.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.