Kalászosok allelopatikus kitettsége (x)
Az allelopátia az egyik növényfaj káros vagy előnyös, közvetlen és közvetett hatásait jelenti a másik növekedésére és fejlődésére
Az allelopátia az egyik növényfaj káros vagy előnyös, közvetlen és közvetett hatásait jelenti a másik növekedésére és fejlődésére
Olyan források is rendelkezésre állnak a KAP Stratégiai Tervben, mint a precíziós gépvásárlási és az öntözésfejlesztési pályázatok.
Az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok értékes tápanyagokat rejtenek, azonban ezek ebben a formájukban a növények számára felvehetetlenek.
Egy kis odafigyeléssel az első lehűlések után is gyönyörű és életteli lehet a kertünk.
A Pilisi Parkerdő is csatlakozott az európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat.
Sok esetben nem a nitrogén és a foszfor hiánya a meghatározó oka növényeink nem megfelelő fejlődésének, hanem a mező- vagy mikroelemek hiánya.
A meztelencsigák komoly gondokat tudnak okozni termelőknek és a kerttulajdonosoknak is.
Jelentősen enyhítheti az aszály hatásait egy magyar fejlesztésű öntözővíz-kezelő rendszer.
A fehér akác gazdaságilag értékes és sokoldalúan hasznosítható, inváziós fajként jelentős természetvédelmi problémákat okoz.
A meztelen csiga komoly károkat okozhat a kertekben, így lehet védekezni ellenük.
A Nemzetközi Szőlészeti-Borászati Szervezet (OIV) is elkötelezett a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezésben.
A termőtalajok káliumtartalma kulcsfontosságú tényező az eredményes növénytermesztés során.
Izraeli kutatók rájöttek, hogy a molylepkék képesek érzékelni a növények által kibocsátott ultrahangos vészjelzéseket.
A talajtakarásos termesztés jelentősen hozzájárul a talaj fizikai, kémiai tulajdonságainak megőrzéséhez.
Egyszerre kell kiaknázni a kedvező időszakokat és felkészülni az egyre szélsőségesebb körülményekre a gazdáknak.
A humusz nem csupán a talaj „lelke”, hanem számos fontos ökológiai és gazdálkodási funkció betöltője is.
Fontos, hogy a laboratóriumi vizsgálati eredmények adatait a gazdálkodók maguk is értelmezni tudják.
Megjelent a Bizottság rendelete, amely módosítja a növényvédő szerek élelmiszerekben és takarmányokban előforduló maximális maradékértékeit.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.