Amint a hó eltakarodott, a növénytermesztõ egyik fontos teendõje a határszemle. Célja annak alapos felmérése mit hagyott maga után a tél, melyek a leg...
A kukorica által elõállított biológiai energiára a termelõ ember mellett több élõ szervezet tart igényt. Közéjük tartoznak a károsító állatok és a bet...
A palántanevelés során elkövetett hibák és hiányosságok az esetek többségében az egész termesztés sikerére kihatnak, befolyásolják a termésmennyiséget...
A trágyázás mindegyik módjánál, formájánál az alapvetõ célok között szerepel, hogy ott és akkor álljon a növény rendelkezésére a gazdaságilag indokolt...
Országosan elterjedt veszélyes kártevõ a mezei pocok. Kalászos, kapás valamint szõlõ, gyümölcs és zöldségkultúrákban egyaránt károsít. A télen kedvezõ...
Az üvegházak és a fûthetõ fóliasátrak számára tél elején, december folyamán elkezdõdik a palántanevelés. Talán a zöldségtermesztés legnehezebb, legtöb...
Napjainkban a mezõgazdasági termelés gazdaságosságának és a fogyasztók biztonságának érdekében egyre fokozottabb az elvárás, hogy a termesztés során a...
A termõföld - mint a mezõgazdasági termelés alapvetõ erõforrásának - védelme meghatározó jelentõségû a mindenkori civilizációk fennmaradása szempontjá...
A fagy hatásai Gyümölcstermesztésünk egyik legsúlyosabb problémája a téli és késõ tavaszi fagyokkal, illetve fagykárokkal kapcsolatos. Biológiai okok...
Az ugar a klasszikus növénytermesztés fogalomtárában a földmûvelési rendszerek egyike, amely Európában a VII. sz. körül jelent meg, és mintegy háromsz...
A racionálisan gazdálkodó ember elõre gondolkodik, tervez. Tevékenysége azonban csak akkor lehet eredményes, ha értékeli a múltat is, számba veszi azo...
A szeptemberi munkák között, a szántóföldön, a talaj megfelelõ elõkészítése a legfontosabb. A talaj forgatása, lazítása az õszi csapadék könnyebb befo...
Az emberiség szükségleteinek maradéktalan ellátása a mezõgazdasági eredetû termények és termékek egyre növekvõ mértékû elõállítását követeli meg. A fe...
Bizony jó lenne a szántó-vetõ, verejtékkel arató gazdáknak is megpihenni az árnyatadó hûs lombok alatt, de ezt csak kevesen tehetik meg. A polikultúrá...
Bevezetés A makro- és mikroelemek mobilitása nagyban befolyásolja a tápanyag visszapótlás lehetõségeit. Éppen ezért szükséges elsõként közölni azt...
A szántóföldi növénytermesztésben nagy hozamok és jó termésminõség, a korszerû fajták és hibridek genetikai terméspotenciáljának minél nagyobb mértékû...
Késmárki I. – Kuroli G. Júniusi számunkban részletesen foglalkoztunk a másodvetések elméleti, gyakorlati kérdéseivel. Vázoltuk a másodvetések lehetsé...
A másodvetések mindig vitatott témát jelentettek a szántóföldi növénytermesztés technológiai alternatíváinak sorában. A két fõnövény közé vetett, álta...
A zöldtrágya olyan szerves trágya, amikor egy növényt azért termesztünk, hogy virágzás vagy bimbós állapot elõtt teljes tömegében a talajba keverjük....
A másodvetés a kettõstermesztésnek az a módja, amikor két fõnövény közé (pl. õszi árpa után tarlóburgonya, majd a következõ évben kukorica kerül) visz...
A Nébih laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik.
Hivatalosan is aszályhelyzetet hirdettek Anglia területének felén a rendkívüli hőség és a tartós csapadékhiány miatt.
Európa számos termőterületén a hosszan tartó hőség negatívan befolyásolta a szamócatermelést, a gyümölcs minőségét és a piaci dinamikát.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.
