KSH-Agrya közös kutatási eredményeinek összefoglaló bemutatása A KSH és az AGRYA közös kiadványa nemrég látott napvilágot, mely a fiatal gazdák helyz...
Debreczeni Béláné, Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar Keszthely A gyakorlatban ritkán fordul elõ, hogy a növények táplálkozásához...
Elõzõ számunkban a másodvetésû szántóföldi növények sikeres termesztésének általános kérdéseivel foglalkoztunk. Most pedig dióhéjban sorra vesszük a l...
A másodvetésû szántóföldi takarmánynövények közül a legjelentõsebb a kukorica, a napraforgó, a cirokfélék, a szója, a köles és a mohar, ill. ezek eset...
A másodvetés a kettõstermesztés egyik módja, amikor egy gazdasági éven belül a két fõnövény közé (pl. õszi búza és cukorrépa, vagy borsó és olajlen kö...
Az állókultúrák, és így a szõlõ is nagyon érzékenyek a megfelelõ mikroelem ellátottságra. A mikroelem megfelelõ pótlása pedig csak levéltrágyázással o...
A másodvetés a kettõstermesztés egyik módja, amikor egy gazdasági éven belül a két fõnövény közé (pl. õszi búza és cukorrépa, vagy borsó és olajlen kö...
A talajtakarás célja A talajtakarás egyik legfontosabb célja a gyomosodás megakadályozása, késleltetése, ezen keresztül a talaj nedvességtartalmának...
A muskátli fajok a Fokföldrõl származnak. Közel 400 éve kerültek Európába és azóta is a legnépszerûbb és leghálásabb növények közé tartoznak. Hazánkba...
Az egynyári palánták április végi, május eleji kiültetéséhez már a hónap elején el kell vetni a virágmagokat. Ahhoz, hogy egészséges növényeket kapjun...
A privatizáció után több, korábban nem jelentkezõ gonddal találták magukat szemben a termelõk. Számos helyen komoly nehézségeket eredményezett az elõr...
A témakör elemzése során ismertetjük azokat a fontosabb elméleti- és gyakorlati szempontokat, amelyek betartása és a termõhelyi adottságok függvényébe...
A gyümölcstermõ növények ültetésének két fô idõszaka van, az ôszi és a tavaszi. Általában az ôszi telepítést tartjuk kedvezõbbnek, mert: hosszabb idô...
A kert teljesen soha sincs készen, szokás hangoztatni. Ez térbeli és idõbeni lezáratlanság, amiatt is adódik.
Régi aranyszabály, hogy egészséges növényállományt csak fertõzésmentes közegben nevelt egészséges palántákból nyerhetünk. Ennek érdekében tartsuk szem...
Az enyhébb fagymentes napokon lassan meg lehet kezdeni a gyümölcstermô növények metszését. Abban az esetben viszont ha a levegô hômérséklete eléri a m...
A jól látható rovarokon kívül a szántóföldi növényeinket (burgonya, cukorrépa, rizs, õszi búza), ültetvényeinket (gyümölcsfaiskolák, szõlõiskolák), zö...
A vetésforgók jótékony hatása a talajra, termésre több ezer évre nyúlik vissza. A mai Kína területén uralkodott Han dinasztia idõszakában mintegy 3000...
A csapadék mennyisége és vegetáción belüli eloszlása a szántóföldi növénytermesztés sikerét leginkább meghatározó éghajlati tényezõ. Az elmúlt két év...
A magvak csírázási időszakban honoló feltételek nagymértékben meghatározzák azok későbbi növekedését és fejlődését, és ennek eredményeként a növények...
Több mint a felére zsugorodott az európai gyepek lepkeállománya 1991 óta, és a folyamat egyelőre visszafordíthatatlannak látszik.
A magyar szőlőtermesztés jelenlegi legnagyobb ellensége nem az időjárás, hanem egy apró rovar által terjesztett betegség.
Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) a júniusi jelentésében tovább rontotta az idei terméskilátásait.
Sajnos a 2026-os évben még a tavalyinál is 20-30 százalékkal gyengébb meggytermés várható hazánkban.
Miközben a Tej Világnapján a tej táplálkozási és társadalmi jelentőségét hangsúlyoztuk, a hazai szektor mára az elmúlt évek egyik legsúlyosabb válsághelyzetébe került.
