A KSH adatainak elemzése mellett egy közös online kérdőíves adatfelvétel is készült, hogy a mezőgazdaságban zajló generációváltásról, az ágazatban dolgozó, vállalkozó és a jövőjüket ott elképzelő fiatalok megkérdezésével pontosabb képet kapjunk.

A 40 év alatti gazdálkodók helyzete 2000–2010 között a KSH adatai alapján

- A 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ) óta eltelt időszakban a lakosság egyre kisebb hányada foglalkozott mezőgazdasági tevékenységgel. 2010-ben az egyéni gazdaságokban 76,4 ezer 40 évesnél fiatalabb gazdálkodó folytatott mezőgazdasági termelést, feleannyi, mint tíz évvel korábban. A fiatal gazdák száma Nógrád, Győr-Moson-Sopron és Heves megyében esett vissza leginkább, a legkevésbé pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

- 2010-ben az egyéni gazdálkodók korösszetétele kedvezőtlenebb volt, mint 2000-ben, az egyéni gazdaságokat a kívánt generációváltás helyett az elöregedés jellemezte.
A 40 évesnél fiatalabbak aránya 2010-ben csak kevéssel haladta meg a 13%-ot.

- A gazdálkodók számának csökkenése kedvezően hatott a – versenyképesség javítása szempontjából fontos – földbirtok-koncentrációra. Országosan a fiatalok által használt mezőgazdasági terület nagysága szinte nem változott, 2010-ben egy 40 év alatti egyéni gazdálkodó átlagosan több mint kétszer akkora mezőgazdasági területet művelt, mint tíz évvel korábban. Átlagosan a legnagyobb szántóterülettel Jász-Nagykun-Szolnok megye fiatal gazdálkodói rendelkeztek, a legnagyobb gyümölcsös- és szőlőterületeket pedig Bács-Kiskunban művelték. A fiatal egyéni gazdálkodóknál mind a két összeírás időpontjában a szántóföldi növények vetésszerkezetét a gabonafélék túlsúlya jellemezte. Az olajos növények (napraforgó, repce) általános felértékelődésének hatására az ipari növények aránya 2000–2010 között jelentősen (10 százalékponttal) emelkedett.

- A vizsgált tíz év alatt a fiatal egyéni gazdálkodók között minden megyében növekedett a nők aránya, amely 2010-ben Somogy megyében volt a legmagasabb (27%).

- A tíz év alatt bekövetkezett szerkezeti átalakulás profiltisztulást eredményezett; a termelési típus szerinti összetétel úgy rendeződött át, hogy a kizárólag növényter-
mesztő gazdaságok súlya annyival növekedett, amennyivel a vegyes profilú gazdaságoké csökkent. A gazdálkodás célja szerinti összetétel jelentősen elmozdult az elsősorban értékesítésre termelők irányába.

- 2000–2010 között a 40 évesnél fiatalabb egyéni gazdálkodók főbb gazdasági haszonállat-fajai közül a sertés- és a tyúkállomány nagyobb mértékben (közel kétharmadával) csökkent, mint a szarvasmarha-állomány, ezzel szemben a juhállomány minimálisan gyarapodott. A sertés- és tyúkállomány visszaesése szinte valamennyi megyét érintette, ugyanakkor a szarvasmarha-állomány – az országos tendenciával ellentétben – három megyében: Vasban, Somogyban és Bács-Kiskunban növekedett.

- 2010-ben a fiatalok körében 3% körül alakult a felsőfokú, 9% körül a középfokú szakmai képzettséggel rendelkezők hányada. A legiskolázottabb fiatal egyéni gazdálkodók Győr-Moson-Sopron, a legkevésbé iskolázottak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tevékenykedtek.

- A 10 főnél kevesebb létszámot foglalkoztató mezőgazdasági szervezetek ötödében 40 évesnél fiatalabb volt a gazdaság irányítója. A fiatalok vállalkozói aktivitása Vas megyében haladta meg legjobban az országos átlagot. A nők hányada nem érte el az egyéni gazdálkodóknál megfigyeltet, azonban a legmagasabb mezőgazdasági végzettség szerinti összetétel jóval kedvezőbb volt: a 40 év alatti irányítók csaknem négytizede rendelkezett felsőfokú szakmai képesítéssel, arányuk Békés, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb. A fiatal irányítók által használt mezőgazdasági terület közel egynegyedét Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén adta. Az egy gazdaságra jutó mezőgazdasági terület nagysága az országos átlagot leginkább Csongrád megyében haladta meg. Átlagosan a legnagyobb szántóterületet Veszprém, gyümölcsös ültetvényt Szabolcs-Szatmár-Bereg, szőlőültetvényt pedig Győr-Moson-Sopron megyében művelték. A szántóföldi növények vetésszerkezetét – hasonlóan az egyéni gazdálkodókéhoz – a gabonafélék túlsúlya jellemezte, a második legnagyobb területen vetett növénycsoport pedig az ipari növényeké volt. A gabonafélék szántón belüli aránya az országos átlagot leginkább Tolna megyében haladta meg, az ipari növények aránya Nógrád megyében volt a legmagasabb.

- 2010-ben a fiatal irányítóval rendelkező gazdasági szervezetek állatállományának legnagyobb hányadát – állat-
egység alapján – a megyék közül Jász-Nagykun-Szolnok megyében istállózták, ugyanitt volt az egy gazdaságra jutó állatállomány is a legmagasabb.

A kérdőíves felmérés és annak eredményei

Az adatfelvétel számítógéppel támogatott önkitöltős interjúval (CASI) készült, ahol az alapsokaságot a 2010. évi ÁMÖ során összeírt 40 év alatti gazdálkodók (77 622 fő) jelentették. A mintavételi keretet az alapsokaságból többlépcsős, csoportos, rétegzett, véletlen minta alapján 1470 fő adta.
A mintavételi keretből a kérdőívre 501 fő válaszolt.

- Az online kérdőíves felmérés során a válaszadók jelentős része egyéni gazdálkodó volt, mindössze 4%-ot tett ki a társas vállalkozás keretein belül mezőgazdasági tevékenységet végzők aránya. Továbbra is a férfiak vannak túlsúlyban a fiatal egyéni gazdálkodók körében.

- A szakmai képzettséggel rendelkező válaszadók több mint kétharmada felső- vagy középfokú mezőgazdasági végzettségű. A fiatal gazdálkodók tevékenységében a szakképzettség szintjétől függetlenül a növénytermesztés dominál.

- Azokban az években, amelyekben pályázni lehetett a fiatal gazdák induló támogatására, megnőtt azoknak a fiataloknak a vállalkozásindítási kedve, akik mezőgazdaságban képzelték el jövőjüket. Ennek köszönhető, hogy mind 2008-ban, mind 2010-ben jelentős számban indultak vállalkozások.

- A válaszadók többsége szerint a gazdálkodás első éveiben elérhető jövedelem éppen csak a létminimumhoz elég, mindössze egytizedük válaszolt úgy, hogy az agráriumból származó jövedelme átlagos életszínvonalat biztosít.

- A gazdálkodás nehézségei közül a legnagyobb problémának a földhöz jutás lehetőségét tartották, a második helyen a bürokrácia és a jogszabály-változások témakörét jelölték meg a válaszadók. A gazdálkodók körében intenzíven jelentkezik az igény kedvezményes hitel, hitelkamat-támogatás, illetve garanciavállalás iránt.

- A fiatal gazdák fejlesztési hajlandóságát, pozitív jövőképét támasztja alá, hogy a megkérdezettek 85%-a az elkövetkezendő öt évben szeretne beruházásokat végrehajtani a gazdaságban.

- A megkérdezettek kétharmada a következő öt évben bővítené gazdálkodói tevékenységét alternatív jövedelemszerző tevékenységgel.

- Ahhoz, hogy a gazdálkodást, a gazdaságindítást nehezítő problémákra megoldás szülessen, különböző javaslatokat is megfogalmaztak a fiatal gazdálkodók, amelyek rávilágítanak a helyzetüket leginkább nehezítő tényezőkre.
Az észrevételek alapvetően három fő csoportba sorolhatóak: a földhöz jutás, a finanszírozás, valamint a jogi, szabályozási környezet azok, ahol a változtatásokat leginkább szükségesnek tartják.

Az ÁMÖ-adatokból kimutatott évtizedes változások és a szubjektív jellemzőket is vizsgáló kérdőíves felmérés együttes bemutatásával a mezőgazdasági generációváltással foglalkozó szakirodalmak szűk körét szeretnék bővíteni. A kiadvánnyal a céljuk egy olyan „fiatal gazda helyzetkép” bemutatása az érintetteknek és az érdeklődőknek, amely eddig nem volt elérhető Magyarországon.

A tanulmány alapul szolgálhat a fiatal gazdálkodókat érintő agrár szakmai döntések meghozatalánál. A pontos statisztikai adatok és az érintettek helyzetének ismerete nélkülözhetetlen ehhez.              

A teljes kiadvány letölthető:

www.agronaplo.hu/letoltes – A fiatal gazdák helyzete Magyarországon címmel