A 2022-es történelmi aszály után 2024-ben ismét jelentős visszaesést mutattak a gabonatermési adatok: a KSH szerint 12,6 millió tonna gabona termett, 2,3 millió tonnával kevesebb, mint egy évvel korábban, miközben a kukoricatermés több mint 16%-kal csökkent. 2025-ben a kukorica betakarított mennyisége még tovább csökkent, 3,9 millió tonnára. Ennek egyik fő oka, hogy a hazai növénytermesztésben egyre erősebben jelenik meg a vízkockázat. A vízhiány azonban nemcsak azt jelenti, hogy kevés eső esik. A mezőgazdaság szempontjából legalább ilyen fontos, hogy a talaj vízkészlete milyen mélységig tud feltöltődni. A HungaroMet agrometeorológiai rendszere ezért külön figyeli a talajnedvességet, többek között a felső egy méteres réteg állapotát is. Ha ez a víztartalék nem töltődik vissza, a növények már tartalék nélkül indulnak neki a tenyészidőszaknak.

Ha kevesebb víz áll rendelkezésre, akkor kevesebb takarmánynövény termelhető biztonságosan; ha pedig kevesebb vagy kiszámíthatatlanabb a takarmány-alapanyag, akkor az állattenyésztés is kiszolgáltatottabbá válik. Ilyen helyzetben tehát minden olyan hazai fehérjeforrás felértékelődik, amely kontrollált körülmények között, kisebb termőterület-igénnyel, egész évben előállítható.

A rovarfehérje nem fogja kiváltani a magyar mezőgazdaság teljes fehérjeigényét, de lehet egy olyan kiegészítő hazai fehérjeforrás, amely csökkentheti a takarmányozási rendszer sérülékenységét. Különösen a mindenevő és ragadozó állatok takarmányozásában lehetne szerepe, ahol biológiai szempontból is értelmezhető fehérjeforrásról beszélünk.

A teljes cikk az Agrárszektor Metszet rovatában olvasható.