A gazdasági növényeink tápanyag felvételi igénye fejlődési szakaszonként is eltérő, az alaptrágyázás, fejtrágyázás és levéltrágyázás ennek szolgálatában érheti el célját. A nitrogén mobilis, a talajvízzel elmozdul a gyökérzónából, hiánya gyakori. A foszfor a talajban mozgásképtelen kötésformákban található, kimosódásos veszteségtől gyakorlatilag nem kell tartanunk. A kálium a talajban a kolloidokhoz kapcsolódva, kevésbé mobilis, de kicserélhető formában található. Homoktalajokon kolloidok hiányában mozgékony. Fontos tápelem a kén az olajos növények számára mivel a zsírsavképződéshez nélkülözhetetlen. A kén a szuperfoszfát kísérő anyaga, ezért pótlásáról ritkán esik szó. Triplefoszfát és más kénmentes foszformûtrágya használatakor hiánya mutatkozhat. A magnézium hiány savanyú talajokon fordul elő, fontos tápelem a növények keményítő és olajhozamának növelése, minőségének javítása céljából. A talajban hiányt mutató mikroelemeket (főleg meszes és lúgos talajokon) lombtrágyázással, mesterséges tápanyag utánpótlással szabályozni lehet. A főbb tápanyagok hiányára, növények a tenyészidő első felében érzékenyebben reagálnak, ebben az időben a pótlásokat be lehet iktatni.
A növények nitrogén igényét osztott N-trágyázással, elsősorban fejtrágyázással kell biztosítani. A téli csapadék általi nitrogén kimosódás miatt, kora tavasszal szórjuk ki a termést növelő nitrogén fejtrágyát. A túl kései nitrogén fejtrágyázásnál számítani lehet arra, hogy az már nem csak a növekedésében vesz részt, hanem a fehérjeképzést előnyben részesítve a napraforgó esetén, csökkentheti az olajtartalmat.
A levéltrágyázás alkalmas arra, hogy a termesztett növény életfolyamatait a legalkalmasabb időpontban és a szükségnek megfelelően megkísérelje irányítani. Kora nyári aszályos időszakban a szárazságeredetû tápanyag felvételi zavarok esetén a levéltrágyázás a növényeknél az egyetlen lehetséges mód a károk csökkentésére, öntözési lehetőség hiányában. A levéltrágyák elvileg a tenyészidő kezdetétől a növények termésének kezdetéig kijuttathatók, 2-3-szori levéltrágyázás már eredményes lehet. Legelterjedtebb levéltrágyák: a karbamid, Mikramid, Wuxal, Volldünger 4-10 kg/ha 1-2%-os híg oldatai. Ezenkívül számtalan speciális nitrogéntartalmú(pl.KNO3) és más elemekkel kiegészített levéltrágya is megvásárolható. A kén és a magnézium tápelemek hiányát, a keserûsó levéltrágyaként való kétszeri sikeres alkalmazásával pótolhatjuk.
A levéltrágyák hatékonysága nem az általuk kijuttatott tápanyagok mennyiségével, hanem az általuk helyreállított, kiegyensúlyozott életfolyamatokkal mérhető. Ezekben az életfolyamatokban nem csak a levéltrágya tápanyagai hasznosulnak, hanem a megélénkülő életmûködésen keresztül javulhat a talajban lévő tápanyagok felvétele, a trágyázással talajba vitt elemek hatékonysága is. A levéltrágyák termésnövelő hatása nem akkora, mint amit az alaptrágyázás hatására elérhetünk, de nem lebecsülendő a hatása. A növények terméskiesésének gyakori oka a talajból hiányzó nitrogén. A növények növekedését és fejlődését legnagyobb mértékben a nitrogén szabályozza.
A napraforgó hazánkban sikeresen és jövedelmezően termeszthető, ha jól választjuk meg a fajtát és fajta specifikus termesztési eljárást alkalmazunk. A nagy olajtartalmú napraforgó igényes a talajjal szemben, a vályogos, jó hő- és vízgazdálkodású talajokon érzi jól magát. A mezőségi talajokon adja a legnagyobb terméseket. Termesztésére alkalmasak a lazaszerkezetû barna erdőtalajok, humuszos homoktalajok is. Ez összefügg azzal, hogy a nitrogénellátásra kényes, az igényének megfelelő nitrogénmennyiséget meghálálja. A nitrogén felesleg olajtartalmát csökkenti és fokozza a betegségek iránti fogékonyságát. Az intenzív növekedési szakaszban viszonylag nagy mennyiségû tápanyagot vesz fel.
A tápanyagokkal közepesen ellátott talajon 1 tonna kaszattermése a talajból a következő tápanyagmennyiségeket igényli: 40 kg nitrogén, 30 kg foszfor(P2O5) és 70 kg kálium(K2O), 12 kg magnézium(MgO). A kedvező tulajdonságú mezőségi talajokon elérhető 3.5 t/ha kaszattermés(140 kg nitrogén, 105 kg foszfor, 245 kg kálium és 42 kg magnézium igénnyel).
Amennyiben, a napraforgó vetés előtt vagy azt követően nem kapta meg a tervezett kaszattermés szerint, a szükséges nitrogén mennyiséget, a hiányzórész fejtrágyaként vagy lombtrágyaként pótolható.
A levéltrágyázás alkalmazása többszöri kijuttatás esetén lehet sikeres. Hatékonyságát növeli ha a gombaölő szerekkel együtt alkalmazzuk, alkalmazkodva a megjelenő szürkepenész és más gombabetegségekkel szembeni védekezésekhez. Az első kombinált permetezést a napraforgó bimbózásakor, a másodikat teljes virágzáskor végezhetjük.
A kukorica víz- és hőigényes növény. A termésbiztonság szempontjából a mezőségi és középkötött barna erdőtalajokon érzi jól magát. Egy tonna szemterméshez hektáronként 28 kg nitrogént, 11 kg foszfort(P2O5) 30 kg káliumot(K2O), 3 kg magnéziumot(MgO) igényel. Szemtermése kedvező esetben átlagosan 5-6 t/ha(kb. 150 kg nitrogén, 60 kg foszfor és 180 kg kálium igénnyel).
A kukorica levéltrágyázása nem annyira elterjedt, mint a napraforgóé. Ennek az oka, hogy amikor alkalmazni lehetne, a kukorica levélfelülete még kicsi. Ilyen fejlődési szakaszban az osztott nitrogén alkalmazásával a fejtrágyázás ajánlatosabb. Amikor a kukorica levélfelülete alkalmasnak kínálkozik a permettrágyázáshoz, akkor a sorok közé géppel nehéz bejutni. Továbbá a kukoricánál a tenyészidőben a levéltrágyázás rendszerint nem kapcsolható össze növényvédelmi permetezéssel. Viszont a levéltrágyázás nagyon hatásos az aszálykár csökkentésére is és a kukorica tenyészidejében bármikor alkalmazható. A karbamid híg oldata ajánlható kétszeri alkalmazással. Az első levéltrágyázás kijuttatható címerhányás ideje alatt, megtakarítási szempontból ez egybe eshet a kukoricamoly elleni védekezéssel. A második permetezés az elvirágzás végétől a szemképzés ideje alatt a tejes érés kezdetéig végezhető.
Címlapkép: Getty Images
