Milyen tényezők befolyásolhatják a tápelemek felvehetőségét?
- Fajok, fajták táplálkozási sajátosságai (morfológiai jelleg, tápanyag-, hő-, vízigény, pH érzékenység stb.)
- Környezet és talaj sajátosságai (vízellátottság, hőmérséklet, talaj kémhatása, szerkezete, tápanyag ellátottsága, szerves anyag tartalma stb.)
Fenti tényezők közül most csak a hőmérséklet hatásáról beszélünk.
A hőmérséklet hat a növények élettevékenységére, a fotoszintézisre, a légzésre és jelentősen befolyásolja a víz- és tápelemfelvételt. Alacsony talajhőmérsékleten lelassul a gyökér tápelem felvétele, csökken a gyökérlégzés és gyökér-ionadszorpció mértéke, a tápanyagfeltárásban szerepet játszó mikroorganizmusok élettevékenysége.
Az alábbi táblázat adatai százalékos értékben mutatják a növények makro tápanyag felvételének dinamikáját különböző talajhőmérsékleten:
Igen figyelemre méltó, hogy az alacsony hőmérséklet a gyökér fejlődésére, növekedésére leginkább ható foszfor felvételét gátolja.
A növény tápanyag felvétele a vegetációs idő során változó intenzitású, ezt a tápanyag-felvételi dinamika jellemzi. Fontos a kritikus táplálkozási szakaszok ismerete, pl. a kezdeti fejlődésé, vagy a maximális tápanyagigényé.
Ehhez igazítható a tápanyag-visszapótlás technológiája, a szárazanyag-képzés intenzitását befolyásoló starter- és fejtrágyázás, ami egyben meghatározza a termés minőségét és mennyiségét is.
A startertrágyák lehetnek mikrogranulátumok és hagyományos szemcseméretû mûtrágyák. Mindkettőnek megvan a létjogosultsága, ha végiggondoljuk a két tavaszi vetésû növényünk fejlődési fázisait, s az ahhoz tartozó tápelemszükségletet:
KELÉS, CSÍRÁZÁS
A csírázó növény tápanyagfelvevő képessége erősen korlátozott, a magban tárolt tápelem mennyisége kevés a gyors keléshez, az intenzív gyökérfejlődés elindításához. Ehhez járul az a tény, hogy kora tavasszal a talaj hőmérséklete sem optimális a talajban tárolt tápanyagok felvételéhez. Elsősorban a kezdeti fejlődés elindításához mobilis nitrogénre és a gyökérképződést elindító foszforra van szüksége a növénynek. Megoldást jelentenek a mag közelébe kijuttatott, gyorsan oldódó N, P és a harmonikus összetételt biztosító mezo- és mikroelemeket tartalmazó mikrogranulált startertrágyák. A csírázáskori nitrogénfelvétel mennyiségileg nem nagy, de intenzív és segíti a foszforfelvételt is.
VEGETATÍV FEJLŐDÉS
Mind a kukorica, mind a napraforgó fejlődésében ez a legintenzívebb tápanyag-felvételi szakasz. Az N-P-K mezoelem-igényüknek mintegy 50–60%-át felveszik. Ilyenkor a foszforhiány bármely időpontban jelentkezhet, aminek oka, hogy a fiatal növény szöveteiben a P magasabb százalékban fordul elő, mint a tenyészidőszak későbbi szakaszában, s a gyökerek P-felvétele alacsonyabb a növény igényénél.
Tavaszi vetésû növényeink közül kiemelendő a kukorica érzékenysége a megfelelő káliumellátásra. A vegetatív fázisban magas a káliumigénye, virágzásig felveszi az összes szükséglet 88%-át.
A tápanyagok hiánya komoly stresszhelyzetet teremt a növények számára, aminek kiküszöbölése a folyamatos növekedést segítő startertrágyázással lehetséges.
A fiatal növény számára nem a mennyiség a legfontosabb, hanem a tápelem gyors elérhetősége.
A kelést és a gyökér kezdeti fejlődését gyorsítjuk, ha a mag közelébe mikrogranulált, magas foszfortartalmú starterkészítményeket juttatunk ki. A következő fejlődési fázisban jól oldódó, mikroelem kiegészítésû szemcsés mûtrágyával tudjuk megoldani a tápanyag biztosítását, aminek optimális dózisa 100–200 kg/ha.
A kétlépcsős startertrágyázási technológiával elérjük, hogy mindenkor a növény közelébe helyezett, könnyen felvehető tápanyagforrást biztosítunk.
STARTER-MÛTRÁGYÁZÁSI TECHNOLÓGIAI JAVASLAT KUKORICÁRA ÉS NAPRAFORGÓRA
A kétféle startertrágyázási technológia a gyakorlatban az alábbiak szerint valósítható meg:
- A tábla teljes felületén, vagy sorokban a szemenkénti vetőgépek startermûtrágya-szóró egységével, vetéssel egy menetben, a mag mellé (3–5 cm) vagy alá (7-8 cm) kijuttatva a granulált mûtrágyát, általában 100–200 kg/ha mennyiségben.
- Közvetlenül a mag mellé vetéssel egy menetben, kis dózisban kijuttatva a tökéletesen vízoldható mikrogranulátum mûtrágyákat, 15–20 kg/ha adagban. Ez a talajfertőtlenítő szerek kijuttatásához használt mikrogranulátum-szóró adapterrel végezhető.
Nagy Margit
fejlesztési vezető,
Fertilia Kft.
