Syngenta kukoricahibridek nitrogénreakciója, avagy igás- és versenylóval is megugorhatjuk a céljainkat

Agro Napló
A Syngenta fejlesztési munkája során az új, köztermesztésbe kerülő kukoricahibrideknél kiemelt fontossággal bír a növények tápanyag-igényének és -reakcióinak pontos ismerete.

Hibridjeinkkel szemben támasztott elvárás, hogy elsődlegesen magas termésű, alkalmazkodóképes legyen minden várható időjárási tényezővel szemben. Tegye ezt úgy, hogy közben a maximális termése után gyors leszáradással, vízleadással bírjon és az egységnyi felvehető tápanyag- és vízfelhasználása a lehető legkisebb legyen.


A Syngenta Kft. és a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának Földhasznosítási, Műszaki és Preciziós Intézete között 2018 óta folyik szoros technológiai kutatási program a kukoricák terméspotenciáljának maximális megismerése mellett egy több, mint 30 éves múltra visszatekintő nitrogénreakció és nitrogénhasznosítási kísérlet. Már a '90-es évek elején is tesztelésre kerültek az akkori Occitan, Furio hibridjeink a Látóképi Tangazdaság kísérleti telepén öntözött és öntözetlen körülmények, illetve eltérő N-dózis kijuttatása mellett. Képet kaphatunk így a hibridjeink nitrogénhasznosításáról, műtrágyareakciójának karakterisztikájáról.

A Debreceni Egyetem és a Syngenta Kft. közös kutatásfejlesztési programjában megvalósult kísérlet jól példázza a hibridekben rejlő potenciálokat. Az 1983-ban beállított tartamkísérletben az N0 a 0 kg/ha dózist jelöli (közel 4 évtizede nem kapott sem szerves, sem szervetlen trágyát), míg a következő lépcsőkben 60 kg/ha dózissal emelkedtek a szintek egészen 300 kg/ha-ig. A későbbiekben taglalt eredmények 2021-ből származnak. A hajdúsági régióban a nyár folyamán 38 nap esetében volt 30 fok feletti hőmérséklet mérhető, és a csapadék április és szeptember között 182 mm volt, 163 mm-rel kevesebb az átlagnál, és ennek is a fele az április és május időszakra esett rendkívül egyenetlenül. A vizsgálatot ennek tükrében nézve az öntözött és öntözetlen területen is nagy hatással volt a hajdúsági löszhát tápanyag- és vízpufferoló hatása, hiszen mindkét továbbiakban taglalt hibrid e helyszínen ideális körülmények között már produkálta a 21 t/ha feletti termésszintet az előző években.

Az SY Minerva és az SY Solandri már a 2. évét „taposta” 2021-ben a köztermesztésben, de a hibridek vizsgálata folyamatos a fejlesztők számára.

A hibridek tápanyagra adott válaszának mérése magyar nyelven az Agrofil-SZMI Kft. cikkében volt olvasható, miszerint a hibrideket két típusra lehet osztani, az igáslóra és a versenylóra.

A „workhorse” (igásló) hibridek nitrogénreakciója már alacsony dózisnál (esetleg nitrogén kijuttatása nélkül is) markánsan jelentkezik, magasabb adagoknál  a nitrogénreakció mérsékeltebb,  illetve egyes esetekben, viszonylag  korán, akár termésdepresszió is tapasztalható. Az SY Minerva egy jó adaptálódó, minden termőhelyi viszonyra jól reagáló hibrid.

A „racehorse” (versenyló) hibridek kezdeti (N = 0–60 kg/ha  hatóanyag) nitrogénreakciója alacsony, azonban a nitrogéndózis magas szintre emelésével, ideálishoz közeli környezeti feltételek mellett kiemelkedő termésmennyiség-növekedést mutatnak. Jól példázza ezen reakciókészség az SY Solandri hibridünket, kiemelkedő nitrogénhasznosító képességét. Alkalmazkodóképességét a GOSZ-VSZT-NAK Posztregisztrációs Fajtakísérleteiben zsínórban már a második 1. helyezése bizonyítja a FAO300 éréscsoportban.

Dr. Bódi Zoltán
kukorica vetőmagokért felelős fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.

-x-

A cikk szerzője: Dr. Bódi Zoltán

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?