Ez a növény lehet a jövő nagy nyertese: jól járt, aki ezt ülteti
Az elmúlt évek kedvező trendjeit követve idén tovább erősödött a napraforgó-termesztése Magyarországon.
Az elmúlt évek kedvező trendjeit követve idén tovább erősödött a napraforgó-termesztése Magyarországon.
Tuti recept sajnos nincs, de a technológiában és a talajéletben még lehetnek tartalékok.
Folyamatos kudarcokat élnek meg a gazdák, egyre többen fordulnak el a kukoricától.
A klímaváltozás hatásait csak jól átgondolt fajtaválasztással és technológiai fejlesztésekkel lehet csökkenteni.
A magyar csemegekukorica-szektor továbbra is Európa éllovasa 2025-ben, megelőzve Franciaországot.
A növényvédelem 2025-ben is hangsúlyos szerepet játszik a termesztés-technológiában, hiszen a jó minőségű szőlő lesz az alapanyaga a kiváló boroknak.
Szigorú szabályokat kell betartania a termelőknek, a kezelésnek súlyos kockázatai lehetnek.
Csúcsra tör a napraforgó, csökken a kukoricaterület, indul a tavaszi vetés hazánkban.
A növényvédő szerek alkalmazásánál fontos odafigyelni arra, hogy azok a megfelelő időben, dózisban és technikával legyenek kijuttatva.
Világszerte megnőtt az érdeklődés a biológiai megoldások iránt a mezőgazdaságban.
Napjaink legnagyobb kihívása a kukoricatermesztésben a folyamatosan és gyorsan változó környezeti tényezők negatív hatásait csökkenteni és az adott termőhelyünk legnagyobb termését elérni.
A napraforgó a Syngenta számára végtelenül fontos növény.
Az időjárás nemcsak a napraforgónak kedvezett, hanem különböző növényvédelmi problémáknak is, elsősorban a gyomok kelésének
A 2024-es kukoricaszezon ismét bebizonyította a kukoricatermesztési technológiák átgondolását és az ehhez legjobban alkalmazkodó hibridválasztás fontosságát.
Száznál is több munkavállalójától válik meg idén a Syngenta a cég bázeli székhelyén.
2023 nyarán a Syngenta szakembergárdája létrehozta a „Minden Szem Számít” kalászos programját
Hogyan lesz az elvetett vetőmagokból eredményes szezon
Az eltérő évjáratokhoz és szélsőségekhez való alkalmazkodás a kulcs, a fokozott stressztolerancia határozza meg a nemesítési irányokat kalászosban.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.