Európa meggybefőtt előállításában legnagyobb szereplő Magyarország: jellemzően 30-60 millió üveges éves gyártásával (ami 16-33 ezer tonna nyersanyagot feltételez) 60-70%-os piaci részesedéssel rendelkezik. Második legnagyobb meggybefőtt-gyártó Németország 15-20 millió üvegre becsülhető termeléssel (8-11 ezer tonna nyersanyag-igénnyel), amihez általában 5-7 ezer tonna magyar meggyet vásárol. A magyar meggybefőtt 75%-a német piacra kerül, amivel a német piaci igények mintegy 66%-át fedi le.
A meggybefőtt piac „kétoldalúan monopol” jelleget mutat: egyrészt meggybefőtt előállítására szinte csak a magyar meggy alkalmas (kis mennyiségben moldáv, lengyel vagy más importból történik még hazai gyártás, míg a német konzervgyárak a magyar nyersanyagon túlmenően a német termés egy részét is befőttnek dolgozzák fel), másrészt a magyar meggytermés mintegy 60%-át csak a magyar és német konzervgyáraknak lehet eladni. Ennél fogva a magyar meggytermelés és a magyar, illetve német konzervipar kölcsönösen és erősen függ egymástól, és európai ármeghatározó szerepük domináns.
A fagyasztott meggy, illetve a meggylé és -sűrítmény európai piacán merőben más a helyzet. A legnagyobb gyártók Törökország, Lengyelország és Szerbia (együttesen 400-500 ezer tonna meggyet termelnek és dolgoznak fel egy átlagos évben). E szereplők a termésükből változó, de kb. fele-fele arányban sűrítményt és fagyasztott meggyet állítanak elő, a meggybefőtt piacán érdemben nem vesznek részt. A magyar lé- és hűtőipar e termékek piacán marginális szereplő, európai piaci részesedése - a három nagy termelő árnyékában - elenyésző, mindössze 2-4%, így az árképzésben érdemi szerepe nincs, alapvetően kénytelen az európai piacon a három nagy szereplő által meghatározott árakhoz alkalmazkodni.
Mit kell tudni a 2025-ös meggyszezonról?
A tavalyi év az európai meggypiacon extrém keresleti viszonyokat, és soha nem látott árakat eredményezett: az előző három év átlagárának a 3-4-szerese alakult ki. A háttérben az állt, hogy a már a szezon elejére kiürült európai meggybefőtt-, fagyasztott meggy és meggysűrítmény készletek nagyon gyenge terméssel párosultak. Szinte minden jelentősebb európai meggytermelő ország számottevő terméskieséssel küzdött a tavaszi fagykárok miatt: Törökországban 76 ezer tonnát szüreteltek a szokásos 180-200 ezer tonnával szemben, Szerbiában 79 ezer tonna volt a termés a várható 100-150 ezer tonna helyett, míg Lengyelországban 144 ezer tonna került betakarításra, ami 20%-kal kevesebb egy jó termésszintnél. Hozzá kell tenni, hogy a szezon elejei lengyel prognózisok még 80-90 ezer tonnáról szóltak, így újra nagyot tévedtek, amivel érdemben befolyásolták a piacokat: kezdetben relatíve magas, majd folyamatosan zuhanó árakat eredményezve (a szezon elején uralkodó ár a szezon végére a felére esett vissza).
A magyar meggytermés 2025-ben a FruitVeB által prognosztizált 30-40 ezer tonnás sáv tetején maradt, mintegy 40 ezer tonna meggy került betakarításra: ebből 15 ezer tonnát vett fel a hazai konzervipar, 7,8 ezer tonnát a hűtőiparunk, 5 ezer tonnát a léipar, 2,5 ezer tonnára becsülhető minden egyéb belföldi értékesítési irány (szárítóipar, pálinkaipar, frisspiac), továbbá 9,6 ezer tonna jutott exportra (ez utóbbiból 5,3 ezer tonna Németországba, 2 ezer tonna Lengyelországba és 1,9 ezer tonna Ausztriába). Ezzel a 2025. év minden idők egyik leggyengébb hazai termését hozta, ami mintegy 40%-kal marad el a 60-65 ezer tonnás hazai terméspotenciáltól, és 20%-kal múlta alul még az - egyébként is gyengének számító - 2024. évi 51 ezer tonnát is.
Mi várható 2026-ban?
Magyarországon újra nagyon jelentős terméskiesést eredményeztek a tavaszi fagyok, jóllehet a tavalyi gyenge termés után nagyon erős virágzás volt jellemző. A terméskiesés mértéke térségenként és fajtánként nagyon eltérő, de jellemzően az ország észak-keleti (itt található a meggyültetvények 55%-a), illetve középső részén (Pest és Bács-Kiskun vármegye, ahol a meggyültetvények 20%-a foglal helyet) a legjelentősebb. A konzervipari kapacitások döntő része éppen az észak-keleti térségben működik.
Kedvezőtlenül hatott a termés mennyiségére az extrém tavaszi aszály is: már a terméskötődést és terméshullást is negatívan befolyásolhatta, de a gyümölcsméretek növekedésére egyértelműen kedvezőtlenül hatott.
Mindezen időjárási hatások eredőjeként 2026-ban a tavalyinál is 20-30%-kal gyengébb termést várnak a szakemberek hazánkban, vagyis a 30 ezer tonna +/- 10% tartományban várható az idei szüretelhető mennyiség. Jelenleg különösebb növényvédelmi gondok és ezzel összefüggő minőségi problémák nem tapasztalhatók, ellenben a gyümölcsméretek az öntözetlen ültetvényekben elmaradnak az ilyenkor szokásostól, míg az öntözött ültetvényekben elérik a kívánatos szintet, de még itt is egyértelmű a minőségi depresszió a tavalyi - egyébként jó gyümölcsminőségeket hozó - évhez képest. Hozzá kell tenni, hogy a hazai meggyültetvényeknek körülbelül az egyharmada öntözött. A feldolgozóipari meggy szezonja az Érdi bőtermő szüretével június 15. körül kezdetét veszi, de az érdemi mennyiségek várhatóan június 18-a körül érkeznek meg a piacra.
Hozzá kell tenni, hogy az időjárás következő hetekben tapasztalható alakulása még befolyásolni fogja a valóban betakarítható mennyiségeket, valamint a gyümölcsméreteket, de az időjárási vagy növényvédelmi kockázatok nem nagyobbak és nem másabb természetűek, mint bármely korábbi meggyszezonban.
Európában azért van, ahol jobb a helyzet, mint tavaly volt
A jelenlegi információink és mértékadó források szerint az európai meggypiacon 2026-ban merőben jobb a helyzet, mint az elmúlt évben: Szerbia nagyon jó termést, míg Törökországország kifejezetten jó, sőt egyes beszámolók szerint rekord termést vár - e két ország a fagyasztott meggy és meggysűrítmény piacán meghatározó szereplő. Normál-jó termés van a Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Moldáviában és Bulgáriában is, jóllehet ezek az országok mennyiségileg nem kifejezetten meghatározó szereplői a nemzetközi piacnak.
Lengyelországban (mely ország szintén a sűrítmény és fagyasztott meggy piacán markáns szereplő) jelentős fagykárok tizedelték a termést április végén, amit súlyosbított a szélsőségesen hideg tél, és a még most is tartó extrém tavaszi aszály. Május közepén még komoly pánik övezte a várható lengyel meggytermés körüli helyzetet, azonban a legfrissebb, hitelesnek tűnő információk szerint a 2024. évi 110 ezer tonna és a 2025. évi 144 ezer tonna közé várják az idei termést (a lengyel szüret nagyjából 3-4 hét múlva indul). A lengyel prognózisnál nem szabad eltekinteni attól, hogy mennyivel alulbecsülték a 2025. évi termésüket is a ténylegeshez képest, mely hatással most már óhatatlanul számolnak a hazai és európai szereplők.
Mire lehet számítani a magyar és európai piacokon?
A várható európai termés mellett szervesen befolyásolni fogja a piacot és az idei árak alakulását, hogy a meggybefőtt és fagyasztott meggy készletek lényegében kiürültek vagy elenyészőek Európában (érdemi gyártói készletek már nincsenek), de a tavalyi relatíve drága meggyből gyártott sűrítményből még maradt érdemi áthúzódó mennyiség. A szerbek és magyarok 600-800 forintos meggyből gyártottak sűrítményt, a lengyelek szezonátlagban 440 forint/kilós áron vásárolt alapanyagból, mely feszültség még most is nyomja a sűrítmény piacát. Ráadásul ez idén nagyon jó török és szerb terméssel találkozik a piacon. A hazai konzervalapanyag iránt változatlan a német és magyar konzervgyárak „érdeklődése”, és lengyel „tapogatózás” is megjelent a magyar meggy iránt, nem pontosan körülhatárolható árvárakozásokkal.
Mindezek azt jelentik, hogy ebben az évben markánsan szétválni látszik a konzervmeggy, valamint a lé- és fagyasztóipari alapanyag piaca. A meggybefőtt piacán az elenyésző készletszint, a konzervmeggy-alapanyag rendelkezésre állásában pedig - a meghatározó jelentőségű, de gyenge magyar termés miatt - a hiány jellemző, így inkább a keresleti jelleg uralkodik (bár a vételi oldal szereplői szemmel láthatóan „óvatosabbak” a tavalyi extrém árak és az idei jó európai termés miatt). Ezzel ellentétben a fagyasztott meggy és a sűrítmény európai piacán a török, szerb és lengyel jó termés miatt bőséges az alapanyag-kínálat, ahol ráadásul a lé- és hűtőiparunknak - „elhanyagolható” piaci részesedései okán - a nemzetközi piacon (a nagy szereplők által) diktált árakhoz kell majd alkalmazkodnia és igazodnia.
