A Freshfel Europe szakmai szervezet adatai szerint 2022-ben az Európai Unióban átlagosan napi 350 gramm zöldség és gyümölcs jutott egy főre. Ez 5 százalékkal maradt el az előző évitől, és csaknem 3 százalékkal múlta alul az előző öt év átlagát. A koronavírus-járvány alatt tapasztalt kedvező tendencia ezzel megtört, később azonban enyhe javulás indult meg. A szervezet adatai szerint 2024-ben a napi átlagos fogyasztás 355,71 grammra emelkedett, ami 1,98 százalékos bővülést jelentett 2023-hoz képest.

Ez a mennyiség még mindig nem éri el az Egészségügyi Világszervezet által javasolt, napi legalább 400 grammos bevitelt. A Freshfel legutóbbi felmérése szerint mindössze öt tagállamban valósul meg a kívánt szint. A rendszeres fogyasztás sem tekinthető magától értetődőnek. Az OECD és az Európai Bizottság 2024-es egészségügyi jelentése rávilágított: 2022-ben az uniós felnőttek 60 százaléka fogyasztott naponta friss zöldséget, és 61 százaléka friss gyümölcsöt. Magyarországon a naponta friss zöldséget fogyasztók aránya még a 40 százalékot sem érte el.

A hazai folyamatokról a Központi Statisztikai Hivatal élelmiszermérlege nyújt átfogóbb összképet. Az egy főre jutó, rendelkezésre álló zöldség- és gyümölcsmennyiség 2021-ben 202,4 kilogramm volt, 2022-ben viszont 182,6 kilogrammra esett vissza. A közel 10 százalékos visszaesést 2023-ban emelkedés követte, majd 2024-ben enyhe mérséklődés látszott. Az ekkor regisztrált 194,9 kilogramm mintegy 4 százalékkal maradt el a 2019-es szinttől, ugyanakkor meghaladta a 2022-es mélypontot.

Ezek a mutatók nem egyeznek meg a ténylegesen elfogyasztott vagy a boltokban megvásárolt mennyiséggel. A KSH ugyanis a rendelkezésre álló élelmiszer-alapot becsüli meg, amely a feldolgozott termékeket is tartalmazza friss alapanyagra átszámított súlyban. A magyar és az uniós adatok emiatt közvetlenül nem összevethetők. A hazai adatsor mindenesetre egyértelműen ingadozást mutat, nem pedig tartós, folyamatos hanyatlást.

A kereslet visszafogottságának egyik meghatározó tényezője a drágulás. Magyarországon a friss zöldségek fogyasztói ára 2022-ben és 2023-ban is átlagosan 21,6 százalékkal nőtt az előző évhez mérten. Ez két év alatt együttesen mintegy 48 százalékos áremelkedést eredményezett. A friss hazai és déligyümölcsök árszintje ugyanezen időszak alatt megközelítőleg 37 százalékkal emelkedett.

Ezzel párhuzamosan a háztartások anyagi mozgástere érezhetően szűkült. A KSH adatai szerint 2023-ban az egy főre jutó reáljövedelem 5 százalékkal, míg a fogyasztási kiadások reálértéke 6,4 százalékkal mérséklődött. A magasabb árak elsősorban az alacsonyabb jövedelmű családoknál szoríthatják vissza a rendszeres zöldség- és gyümölcsvásárlást. Korlátozott költségvetés mellett ugyanis gyakran előtérbe kerülnek a nagyobb energiatartalmú, olcsóbb élelmiszerek. Az OECD elemzése szintén a drágulást jelöli meg a fogyasztáscsökkenés egyik fő okaként, jóllehet a pontos hatást nem számszerűsíti.

A táplálkozási szokások átalakulása ugyancsak befolyásolja a piaci keresletet. A Freshfel elemzése alapján a fogyasztók körében egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyors és egyszerű elkészíthetőség. Ezzel egy időben az ultrafeldolgozott élelmiszerek intenzív marketingje komoly kihívást támaszt a friss termékeknek. Mindebből persze nem következik, hogy kizárólag a készételek térnyerése miatt esik vissza a fogyasztás. A kényelmi szempontok nem feltétlenül járnak rosszabb étrenddel, hiszen egy gyorsfagyasztott zöldségkeverék vagy egy konyhakész saláta éppenhogy egyszerűbbé teheti a mindennapos zöldségfogyasztást.

A piaci tendenciák vizsgálatakor célszerű világosan elválasztani egymástól a forgalom értékét és az értékesített volument. Emelkedő árak mellett a kereskedelmi bevételek úgy is bővülhetnek, ha a vásárolt termékmennyiség valójában csökken. A magasabb fogyasztói ár ráadásul nem jelent automatikusan nagyobb termelői profitot, mivel az előállítási, raktározási és szállítási költségek szintén meredeken emelkedtek.

A statisztikák alapján összességében nem a zöldség- és gyümölcspiac megállíthatatlan zsugorodása jelenti a fő gondot, hanem az egészségügyi elvárásoktól tartósan elmaradó fogyasztási szint. A kereslet tartós élénkítéséhez a megfizethető árak mellett a megbízható minőség, a jó íz és a kényelmes felhasználhatóság is elengedhetetlen. Az egészséges táplálkozás fontosságának hangoztatása önmagában aligha elégséges a vásárlási minták érdemi megváltoztatásához.