Szanyi István ügyvezető szerint a klímaváltozás valamint a jelenlegi gáz- és műtrágyaárak a fajtaválasztás gyakorlatára is kihatással lesznek, a választási trend ezek függvényében alakul majd. Felhívta a figyelmet a növénytermesztés diverzifikálásának fontosságára, egyrészt, hogy a vetésforgó alakítása igenis szolgálja azt a célt, hogy minél kevésbé legyünk kitettek az aszályos időszaknak és hőstressznek, ebben a KWS, mint független családi cég elkötelezett; széles repce-, kalászos-, napraforgó- és cirokkínálatával szolgálja ki a termelői igényeket. Másfelől Szanyi István kiemelte: kukoricában az éréscsoportok széthúzásával csökkenthetjük a kitettséget, továbbá a korai vetésidővel tompíthatjuk az időjárási rizikót. Olyan hibridek kerülhetnek előtérbe, amelyek jó tápanyag-hasznosítással kompenzálhatják a műtrágyaköltségeket, az egekbe szökő szárítási költségek csökkentésére pedig a gyors vízleadású hibridek létjogosultságát hangsúlyozta. Különösen felértékelődik a helyes tőszám meghatározása is. Mindemellett a myKWS ingyenes digitális szolgáltatásukra hívta fel a figyelmet, amely a termelői döntések meghozatalát segítik.
A repcében 27%-os hazai piaci részesedést magáénak tudható KWS a kukorica portfólióját is felfuttatta az utóbbi időszakban. Két év alatt mintegy 30%-os forgalomnövekedés a töretlenül fejlődő portfóliónak tudható be; a KWS KASHMIR, INTELIGENS, HYPOLITO és ADVISIO újgenerációs hibridek jóvoltából. Hivatkozva az országban legnagyobb területen elvetett kukoricahibridek TOP 10-es mezőnyére, a KWS KASHMIR egyedüliként verekedte be magát a két legnagyobb multivállalat vezető hibridjei közé.
Mi történt a kukoricával 2022-ben?
Az agrotechnológiai sorok megtekintése, – bár a bozzai térség időjárása valamelyest kegyesebb volt – számos tanulsággal szolgált. Pintér János, a KWS Magyarország Kft. szemes növények Agroservice menedzsere kiemelte, hogy a Dunától keletre lévő kukoricatermő területek 2022-ben a terméspotenciáljuk maximumához képest csak a 10–20%-át tudták produkálni mennyiségben és minőségben. A nyugati országrészben ugyan tovább bírták a kitettséget, de a betakarítás előtti két hétben drasztikus állapotváltozáson mentek keresztül azok az állományok is. A késői éréscsoportot képviselő hibridek esetében a szemkitelítődés időszakában a száron és a csővégeken fuzáriumfertőzések jelentek meg, néhány hibrid szárösszeroppanással, dőléssel vagy töréssel reagált. Ez a minőségi romlás sajnos a jobb termőhelyeken is fellelhető – tette hozzá.
A tavasz kedvezően indult, főként a jó fejlődési eréllyel rendelkező hibridek kerültek lépéselőnybe. Ebbe a csoportba tartozó fajták a gyökérváltás időszakában fokozták ezt az előnyt és egészen a virágzás időszakáig megőrizték vitalitásukat. A KWS ADONISIO hibridet emelte ki e tekintetben, amely a kísérletekben is a legdinamikusabb és legintenzívebb korai fejlődéssel rendelkező hibrid.
Pintér János elmondta: az aszály okozta negatív hatások már a téli csapadéktalansággal elkezdődött és fokozódott a vetés időszakában. Több helyen a sikertelen őszi vetések (őszi káposztarepce vagy a kitárcsázott kalászosok) okán a kizsigerelt talajba került elvetésre a kukorica. Az április-május hónapban lehulló csapadék könnyített ugyan a helyzeten, de nem kényszerítette a kukorica gyökérzetét arra, hogy a 30 cm-es gyökérzónájánál lejjebb ereszkedjen. A kiszáradt közegben nem volt már elegendő felvehető víz, később a növény a saját tartalékjait kezdte felélni. Amelyik növény átvészelte ezt az időszakot, szembesült az első hőhullámmal (extrém forró napok a virágzás időszakában). A korai hibrideknél még megtörtént a megtermékenyülés, de a késői éréscsoportúaknál viszont ez már limitált volt, így minimális csövenkénti szemet produkáltak. Az újabb hőhullám sajnos a megtermékenyült korai kukoricáknál a szemkitelítődés időszakában sújtott le, ami végzetes volt a növények számára.
Az idei évjárat rendkívül szélsőséges volt, de megmutatta, hogy mekkora jelentősége van annak, hogy komplex rendszerben gondolkodva képesek legyünk az egyes kockázatokat kezelni. Diverzifikált termesztésre nemcsak az eltérő növényfajok esetében kell gondolni olyan gazdasági növények használatával, mint a kitettséget jobban elviselő napraforgó vagy a sokkal aszálytűrőbb cirok. A kukorica esetében is megalkothatjuk azt a rendszert, amellyel a több lábon állást javítjuk, ehhez érdemes eltérő FAO-számú hibrideket választani, s így a portfólió virágzási időszakának nyújtásával csökkenthető a hőstressz okozta veszteség. Technológiai szempontból kiemelte, hogy a tőtáv direkt és indirekt változtatásával az egymáshoz képesti nagyobb térállás és komfortosabb gyökérzóna csökkentheti a kitettséget. A megfelelő talajmunkák, a minőségi magágykészítés, a vetés korai időzítése (INITIO csávázott vetőmagokkal) és az időben elvégzett betakarítás a komplex rizikómenedzsment nélkülözhetetlen elemei lesznek az egyre szélsőségesebb éghajlati viszonyok között.
A nemesítésen túl egyedülállóan reagál a KWS az időjárási rizikóra, az induló kukoricaszezonban egyes prémium hibridjeihez mindössze 3000 forint pluszköltségért aszálykár-kezelési csomagot kínál a gazdáknak. A részletekért keressék a KWS területi képviselőit!
-ga-A cikk szerzője: Gáspár Andrea
