Természetesen minden növény megszenvedte a magáét, de mivel a kukorica különösen érzékeny a virágzáskori és a magkiteléskori vízhiányra, érthető módon a károk itt még nagyobbak lettek. Csak hogy számszerűsítsük ennek nagyságrendjét, citáljuk az OTP Agrár Főosztályának vezetőjét, aki szerint az aszály mintegy 1000 milliárd Ft értékű terméskiesést okozott 2022-ben elsősorban az Alföldön és a Közép-Dunántúlon. Ezt igazolja az a tény is, hogy az egyik legstabilabb kukoricaexportőrnek számító Magyarország sajnos – évtizedek óta először! – importra szorul.

Ha kicsit részletesebben elemezzük a 2022. év tenyészidőszakára jellemző időjárást, megállapíthatjuk, hogy a hosszú száraz télvégi-koratavaszi időszak után áprilisban végre megjött a csapadék, – megjegyzendő, hogy a tavaszi hónapok közül egyedül ebben a hónapban érte el a leesett csapadék a sokéves átlagot! – így a gazdák viszonylag időben jól elő tudták készíteni, és időben el is végezték a vetést. A táblákon jól, egységesen indult a kelés, akkor még azt hittük, hogy sikeres évünk lesz, főleg, ha a tavalyi (2021. évi) induláshoz viszonyítottunk. A májusi esők azonban várattak magukra, s tulajdonképpen ettől az időszaktól kezdve állandóan az aszálytól rettegtünk. Az eső ugyanis az ország legtöbb helyén – főleg a keleti tájakon! – vagy meg se érkezett, vagy csak már a növények teljes kimerüléséig tartó hosszú, száraz időszakok után jelentkezett. Júliusban és augusztusban az aszály összekapcsolódott az egyre szaporodó hőségnapokkal, ami tovább súlyosbította a helyzetet. Egyre inkább a bőrünkön érzékelhettük a klímánkban érvényesülő globális felmelegedés jeleit, amit az OMSZ adatai is megerősítenek. Ezek szerint ugyanis az elmúlt 40-egynéhány évben 1,5 °C-kal növekedett az országos átlagos középhőmérséklet, vele együtt 18 nappal csökkent a fagyos napok száma, miközben intenzíven, 18 nappal növekedett a hőségnapok száma és 10-zel a hőhullámos napok száma is. A csapadékmennyiség érdekes módon szinte alig változott a vizsgált évtizedekben, számszerűen csak a tavaszi évszak csapadékmennyisége csökkent. Itt inkább a csapadék eloszlásában vannak negatív irányú változások, így a száraz időszakok hosszának megnövekedése, a hirtelen lehulló csapadékok menynyiségének és intenzitásának növekedése a jellemző. A nemesítői és agrotechnikai kutatásokat vezető tudósok megállapították, hogy a kukorica esetében a termést limitáló legfőbb tényező a hő- és szárazságstressz (67%), a fontossági sorrend élén pedig a növény számára felvehető víz biztosítása szerepel.

Az mindenesre bizonyos, hogy a nemesítők a lehetséges legfejlettebb módszerekkel tovább kell, hogy dolgozzanak a hibridek stressztűrésének javításán. A kutatóállomások körének bővítésén és áthelyezésén (a provokatívan száraz viszonyok közé), a marker gének használatával és az engedélyezett génsebészeti eljárások alkalmazásával minden remény megvan arra, hogy rövid időn belül további eredményeket érjenek el. De lássuk be, egy kukoricahibrid bármennyire is fel van vértezve a stressztűrést biztosító tulajdonságokkal, mégiscsak egy élőlény, és mint ilyen, a biológiai törvényszerűségek értelmében nem létezhet, nem fejlődhet megfelelő mennyiségű víz nélkül. Magyarán, nem volt, de nem is lesz olyan kukoricahibrid, ami mindent kibír, ami víz nélkül képes lesz fejlődni, teremni. A megoldás kulcsa abban lesz, hogy a termesztési környezetet hogyan tudjuk úgy alakítani, hogy az minél inkább csökkentse a vízhiányt és tompítsa annak káros hatásait.

A 2022. évben éppen a hő- és szárazság stresszel kellett a növényeknek megküzdeniük. Már júniustól országszerte furulyázó kukoricatáblákat láthattunk, s ez a tünet végig kísérte a növényt egészen az augusztus végén és szeptemberben megérkező esőkig. A pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de a becslések szerint az országos termésátlag nem éri el a 4 tonnát. A keleti megyékben sok helyütt már augusztusban lesilózták a szemesnek szánt táblákat, csakhogy mentsenek valamit.

Sajnos a kísérleteket sem kímélte a tavalyi év: a gondosan előkészített és elvetett 10 kísérletből ugyanis mindössze 5-öt tudtunk betakarítani, 4-et próbáltunk feldolgozni, azonban a kapott adatokat nem tudtuk megbízhatónak elfogadni. Ettől függetlenül köszönetet mondunk a kísérleteket vezető partnereinknek, akik idén is befogadták a kísérleteket, elvégezték az ápoló munkákat, és minden segítséget megadtak a betakarítások lefolytatásához is. Nem rajtuk múlott, hogy idén nem kaptunk hiteles információt a kísérletekből. Örültünk annak, hogy kísérleti hálózatunk tovább stabilizálódott, mert „régi” partnereink: mint az Ászári Mg. Zrt., a Pécs-Reménypusztai Kft., Mosonmagyaróvárott a Duna Mg. Zrt., a biharnagybajomi Dózsa Mg. Zrt., a debreceni székhelyű Croptech System Kft., a nádudvari Petrusz Sándor, a berettyóújfalui Kovács Zsigmond és a végegyházi Barecz Mihály mezőgazdasági vállalkozók mellé még 2 új partner is csatlakozott: a szeremlei Kamarás-Duna Kft., és a Csákvári Agrár Kft. Mindannyiuknak ezúton is köszönetet mondunk.

A nemesítőházakkal, intézetekkel továbbra is bizalmi kapcsolatokat ápolva elértük, hogy az országban jelen lévő és a vetőmagkereskedelemben fontos szerepet játszó valamennyi szereplő elküldte ígéretes hibridjeit a megmérettetésre, így kísérleteinkben 12 nemesítőház összesen 50 különböző hibridjét tesztelhettük, köztük az Marton Genetics, a Corteva, a Bayer, a Saaten Union, a Saatbau Linz, a Lidea-Seeds, a Limagrain, az RAGT, a Syngenta, a Tradisco és az RWA által nemesített/képviselt hibrideket, és örömmel fogadtuk új résztvevőként a KWS hibridjeit is.

A 10 kísérletből kapott 4 adatsor egymásnak teljesen ellentmondó tendenciákat hozott, ezért nem volt értelme az összesítésnek. Egyetlen kísérletünk, a mosonmagyaróvári ért el a 10 tonnás átlagos termésszintet, a szeremlei 6 tonna körüli, a reménypusztai és az ászári pedig a 3-4 tonna/ha-os átlagtermést adott. Úgy gondoljuk, hogy az idei, aszálytól és hőhullámoktól megtépázott kísérleteink nem alkalmasak arra, hogy reális következtetéseket vonjunk le belőlük.

Ami pedig a fajtakiválasztás felelősségteljes és szakmai ismereteken alapuló döntéseit illeti, az idei év a legjobb példa arra, hogy nem szabad, nem lehet csak egy, vagy éppen csak az utolsó év adataira, tapasztalataira támaszkodni. A megalapozott döntésekhez mindig a több éves – eltérő évjáratokból és eltérő termőhelyekről származó – kísérleti és termesztési tapasztalatokat kell figyelembe venni!

Fentiek alapján a szokásos éves kísérleti értékelés helyett bemutatjuk az IKR Agrár Kft. kiemelt kukorica kínálatában szereplő fő hibridjeink többéves eredményeit.

A 2023-ra vonatkozó hibridajánlatunk elsősorban 3 hibridre koncentrálódik, mégpedig a magyarországi klímához bizonyíthatóan leginkább alkalmazkodni tudó, s egyben terméspotenciálban is versenyképes 2 középkorai érésű, és 1 középérésű hibridre, melyek kizárólagos forgalmazási jogát vállalatunk, azaz az IKR Agrár Kft. birtokolja.

Elsőként a már több éve próbált RAGT hibridet, a DRAGSTER-t ajánljuk, mely érésideje okán a hazai termesztési viszonyok között a legideálisabb fajtaválasztásként értékelhető. Az elmúlt néhány évben ugyanis - összefüggésben a klimatikus változásokkal - a tipikusan korai, azaz a FAO 300-400-as tenyészidő besorolású hibridek közül is inkább az éréscsoport végére, illetve a 400-as csoport elejére pozícionálható FAO 370-440 érésű kukoricák iránt nőtt meg a kereslet, mert ezekkel érhető el a legnagyobb jövedelem. Köszönhető ez annak, hogy ezek a hibridek már elég későiek ahhoz, hogy többet tudjanak teremni, de még elég koraiak ahhoz, hogy virágzásukkal elkerüljék a július elején-közepén általában fellépő hő- és szárazságstresszt, valamint ahhoz is, hogy biztonsággal beérjenek, és szemnedvesség-tartalmukat még lábon leadják, minimalizálva ezzel a szárítás költségeit.

A kiválasztott DRAGSTER is ebbe a középkorai csoportba tartozik a FAO 390-es besorolásával. A Dragster jellemzésére elmondható, hogy egy középmagas, alacsony csőízesülésű, s emiatt is igen szárszilárd hibrid, mely levélállásával hatékonyan kihasználja a napfényt a fotoszintézis során. Virágzása korai, melynek során a hím- és nővirágzás szinkronban van, ezzel is biztosítva a minél jobb megtermékenyülést. Csövei hengeresek, nagyok, akár 20 szemsorral, maggal végig berakódva. Toxintermelő kórokozókkal szembeni ellenállósága is kiemelkedő, mert minden kórokozó fajjal szemben átlag alatti fertőzöttséget mutatott a provokációs kísérletekben is. Legnagyobb értéke azonban a termőhelyi és évjárati stabilitása, valamint szárazságtűrése, mellyel magas fokú alkalmazkodóképességét bizonyítja. Az IKR Agrár Kft. kísérleti hálózatában az elmúlt 5 év mindegyikében teszteltük. Már az első évben, 2018-ban felfigyeltünk kiváló eredményeire, mert a nagyon szoros versenyben a hasonló érésidejű hibridek között az 5. helyezést érte el, csupán 68 kg-mal lemaradva az országos versenyekben évek óta győztes versenytárstól. Már akkor is kiváló termőhelyi stabilitást mutatott, és egyben kiemelkedő termőképességet, mert Ászáron 16,252 t/ha termést ért el, szorosan megközelítve az akkori piacvezető legjobb versenytárs teljesítményét.

2019-ben a 1. sz. grafikon tanúsága szerint termés szerinti pozíciója tovább javult, mert éréscsoportjában a 2. helyezést érte el, és az éréscsoport átlagát 6,3%-kal múlta felül. A termőhelyi termésstabilitása a 2. sz. grafikon szerint újra a legjobbak közé volt sorolható, és az elért maximális termése is az elért 14,599 t/ha értékkel csak kevéssel marad el a nálánál 10-zel nagyobb FAO számú legjobbtól.

2020-ban nagyon szép eredmények születtek a kísérletekben, köszönhetően a jellemzően csapadékos évjáratnak. A mért termésszint felülmúlta az elmúlt 5 év termésszintjét, beleértve a kukorica termesztés szempontjából nagyon sikeresnek elkönyvelt 2016. évit is.

Külön öröm volt számunkra, hogy a 3. sz. grafikonon szemléltetettek szerint a Dragster a 3. helyezést érte el az összesített termésrangsorban, csak néhány kg-mal lemaradva a legjobbtól, és olyan közkedvelt, és az egész országban termesztett hibrideket megelőzve, mint a DKC4943 vagy a P0217. A Dragster 9 kísérlet átlagában 12,961 t/ha termést hozott, és ezzel a teljesítményével éréscsoportjának az 1. helyezettje lett, amit a 4. sz. grafikon bizonyít. 2 kísérleti helyen: Biharnagybajomban és Végegyházán az 1. helyen végzett, de a többi 7 kísérletben is rendre a legjobbak között teljesített.

2021-ben 6 kísérletünk átlagában a nem igazán kedvező évjáratban is bizonyított, mert az elért 9,863 t/ha-os eredményével tovább igazolta stabilitását és megbízhatóságát. Az 5. sz. grafikon a termőhelyenkénti terméseit és az átlaghoz viszonyított relatív terméseit mutatja, és igazolja, hogy mindenütt felülmúlta – átlagosan 7,9%-kal – az éréscsoport átlagát.

2022-ben is – a rendelkezésre álló kevés adat alapján megállta a helyét, mert éréscsoportjában az 5. helyen végzett, de határozatunk értelmében az ez évi adatokat nem vesszük figyelembe. Összegzésként a Dragster-ről elmondható, hogy az elmúlt években mindig a legjobbak között végzett, úgy a kedvező, mind a kedvezőtlen évjáratokban is. Ezzel magasfokú alkalmazkodóképességét és stressztűrőképességét is bizonyította, hiszen kiváló termőképességét a különböző termesztési feltételek között is realizálni tudta.

Másodikként a 2021-ben állami elismerést kapott új hibridet, a KWS Adonisio-t ajánljuk, mely az Európában jól ismert és sikeres KWS nemesítőház egyik legújabb hibridje. Erről a FAO 370-es besorolású, korai érésű vadonatúj hibridről érthető módon kevesebb információnk és adatunk van. A NÉBIH regisztrációs kísérleteiben mindkét évben kiemelkedő teljesítményt mutatott. A vizsgálatok 2 éve közül a 6. sz. grafikonon láthatóak szerint 2020-ban 105,9%-os (2. helyezett), a 2021-es vizsgálati időszakban pedig 108%-os (1. helyezett), kiemelkedő teljesítményt mutatott az éréscsoport standardjaival szemben.

A KWS ADONISIO maradéktalanul megfelel a korai fajtákkal szembeni elvárásoknak, s egyben karakteresen eltér versenytársaitól. Egyrészt a korai fejlődési erélye és annak dinamikája különbözteti meg versenytársaitól, másrészt pedig gyors vízleadása, aminek révén akár egy megcsúszott vetés esetén is korán betakarítható. A gyakran előforduló késői betakarításkor sem kell tartani a kórokozók okozta késői szárdőlés vagy szártörés miatt termés veszteségtől. Az erős csőkocsány és a bókoló csövek, valamint a nyitott csuhélevelek a dinamikus vízleadást elősegítő és támogató tulajdonságai. Az egészséges szemek biztonságot nyújtanak az azonnali értékesítés vagy egy hosszabb idejű betárolás esetében is.

2022-ben először mutatkozott be az IKR Agrár kísérleteiben, ahol a tájékoztató jellegűnek tekinthető eredménye szerint éréscsoportjában a 18 hibrid között a 3. helyet szerezte meg. Mivel betakarításkori szemnedvessége alacsonyabb több korai hibrid szemnedvességtartalmánál, és ezzel összefüggésben a szárítási költsége is kisebb, várhatóan az éréscsoportjába tartozó hibridek zöméhez képest jelentősen nagyobb jövedelem érhető el vele. Ezt bizonyítja a 7. sz. grafikon, mely mutatja, hogy az éréscsoportjában a 2. legnagyobb szűkített árbevételt érte el. (A szűkített árbevételt az árbevétel és a szárítási költség különbözeteként számoljuk.)

Harmadikként az új Talabor nevű martonvásári nemesítésű hibridet ajánljuk, mely főleg saját kísérleti tapasztalataink alapján került kiválasztásra. Pillanatnyilag az egyik legjobb termőképességgel rendelkező hibrid, melyről az IKR Agrár 2021. évi kísérleteiben győződhettünk meg. A Talabor, mint egy igazi „versenyló” elsősorban az intenzív termesztéstechnológiát kedveli. Rekord termésének elérését zöldszáron érés, alacsony növénymagasság és nagyon gyors vízleadás kíséri. Az új-generációs hibrid a FAO 440 éréscsoportba sorolható, éppen abba a szegmensbe, mely az utóbbi néhány évben a legkiegyenlítettebb és legjobb eredményeket hozta Magyarországon. Lófogú, szemesnek ajánlott, jellemzően 18 szemsorszámú, 20-22 cm hosszú csöveket fejlesztő hibrid, mely igen jó korai fejlődési eréllyel, hidegtűréssel, kiváló gyökérerősséggel és szárszilárdsággal bír, emellett betegségekkel szembeni ellenállása és vízleadása is átlag fölötti. Ajánlott termőtőszáma 68000-72000 tő hektáronként.

A GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérletben 2021. évben a FAO 400-as éréscsoport első helyezettje lett. A nemesítő saját mezőparcellás kísérleteiben elért legjobb termései (Bábolnán és Hernádkércsen) 15,5-16,6 t/ha terméspotenciálról tanúskodtak. Mint említettük, 2021-ben, bemutatkozása első évében az IKR Agrár kísérleteiben is meglepően kimagasló eredményeket produkált. A 8. sz. grafikon szerint éréscsoportjában 1. helyezést ért el, de nemcsak éréscsoportja, de az egész 52 hibridből álló mezőny listavezetője is lett.

A 9. sz. grafikon azt mutatja, hogy mind a 7 kísérletben jelentősen felülmúlta az átlagot, összességében a 10,296 t/ha-os átlagtermésével 13,4%-kal adott többet az átlagnál.

2022-ben folytattuk a hibrid vizsgálatát. Sajnos a rendkívül aszályos évjárat megakadályozta minden hibrid, így különösen az intenzív feltételeket igénylő Talabor esetében is a terméspotenciál kiaknázását, így megbízhatóan hiteles adatokról ebben az évben nem tudunk beszámolni. Természetesen a hibridet továbbra is teszteljük abban a megalapozott reményben, hogy megismétli majd eddigi kiváló eredményeit.

Bízunk benne, hogy az IKR Agrár Kft. kiemelt hibridjeivel és az azokhoz kapcsolódó komplex termesztéstechnológiai ajánlataival, – melyek megvalósításához kiváló minőségű, saját fejlesztésű input anyagainkat kínáljuk – Termelő Partnereink további sikereket érhetnek majd el kukoricatermesztésükben 2023-ban.

A cikk szerzője: Dr. Kiss Erzsébet