2024. február 29. csütörtök Elemér
A szóját helyettesíteni borsóval? Igen! Most eloszlatjuk a kételyeket (x)

A szóját helyettesíteni borsóval? Igen! Most eloszlatjuk a kételyeket (x)

Támogatott tartalom
A Gyenes Cégcsoport Jászdózsán és annak 20 km-es körzetében gazdálkodik mintegy 3000 ha-on. Jellemző a gazdaságra, hogy soknövényes vetésforgót alkalmaz, amelyben kb. 20%-ot foglal el a szemes fehérjenövény szegmens. Ez azt jelenti, hogy minden évben kb. 600 ha-on termelnek döntően sárga takarmányborsót.

A takarmányborsó termelésüket alapvetően két részre kell osztani, hiszen kb. egyenlő arányban szoktak őszi és tavaszi takarmányborsót is vetni. Ezt azért csinálják így, hogy csökkentsék a termelési kockázatokat. A takarmányborsó termelése ekkora mértékben mintegy 6–7 évvel ezelőtt kezdődött, és fokozatosan emelkedett erre a szintre, s két fő iránya van. Az első, hogy saját területeiken állítják elő a termeltetésükben részt vevő gazdaságoknak a vetőmagot, amelyet aztán ők elvetnek és az ebből képződő alapanyagot visszavásárolják a takarmányborsó feldolgozó üzemüknek. Takarmányborsó vetőmagot 200 ha-on állítanak elő, mert kb. 2500 ha külsős integrált termelő termeli meg nekik az évi 5–6.000 tonna körüli alapanyagot. 400 ha-on pedig besegítenek a feldolgozandó alapanyag zökkenőmentes ellátásában.

Gyenes Gábor tulajdonos a takarmányborsó kapcsán kihangsúlyozta: „Az általunk szabadalmaztatott eljárással a takarmányborsóból úgy vonjuk ki az antinutritív (tripszin inhibitor) anyagokat, hogy közben egy 95%-os emészthetőségű fehérjét kapunk vissza, amely által a feldolgozott takarmányborsó korlátlanul etethető a gazdasági állatainkkal.

Fotó: Gyenes Gábor
Fotó: Gyenes Gábor

Egy olyan modern takarmányt állítunk elő az eljárásnak köszönhetően, amely úgy semlegesíti többek között a tápanyagfelvételt akadályozó káros anyagokat (tripszin inhibitorok), hogy közben az alapanyag nem veszíti el a fajsúlyát. Ennek azért van jelentősége, mert a szállítási költségeket csak így lehet alacsony szinten tartani. Az általunk alkalmazott egyedi borsófeldolgozási mód lehetővé teszi, hogy a takarmánymixben eddigi 5–8%-ban alkalmazott feldolgozatlan takarmányborsót egy akár 25–30%-ban is felhasználható feldolgozott fehérjetakarmánnyá alakítsuk át. Az eljárás lehetővé teszi számunkra a szójamentes takarmányozást, tehát kvázi a GMO-s szójadara elhagyhatóvá válik. Így kapunk egy GMO-mentes fehérjetakarmányt, amellyel költségekben közel azonos szinten tudunk GMO-mentes húst előállítani. A feldolgozóüzemet saját erőből, támogatás igénybe vétele nélkül építettük fel 7 évvel ezelőtt. Azóta folyamatosan növekvő mennyiségben termelünk vele GMO-mentes fehérjetakarmányt, éves szinten mintegy 5–6.000 tonnát. Az általunk gyártott fehérjetakarmányt az ország számos helyén üzemszerűen alkalmazzák, de a nagy része 50 km-en belül kerül felhasználásra. Minden, a fehérjetakarmánnyal kapcsolatos mérést illetve finomhangolásokat, kísérleteket a saját sertéstelepünkön állítunk be a kizárólagos országos forgalmazási jogkörrel rendelkező Mecsek-Pig Kft. szakembereivel együttműködve.”

A borsó előnye a szójával szemben

100%-ban kiváltható a GMO-s szójadara a feldolgozott borsófehérjével úgy, hogy közben nem, vagy csak minimálisan emelkednek a takarmány fajlagos költségei – jelentette ki Gyenes Gábor. Ezt a fehérjetakarmányt fogyasztva a sertések kb. 7–10 nappal előbb elkészülnek a vágósúlyra, mint a szójával nevelkedett társaik. Ezáltal a hizlalda rotációja gyorsabb, amelynek elsősorban üzemeltetési előnyei vannak. A sok pozitív hatásnak köszönhetően 1 kg sertéshúst kevesebb takarmánnyal lehet előállítani, mint a hagyományos rendszerekben.

Szinte minden gazdasági állatfajnál jól alkalmazható, tehát univerzális fehérjetakarmány. Kimutatható, kb. 20%-os súlytöbbletet érnek el például halak esetében. De hatékonyan alkalmazható még tej és húshasznú szarvasmarhatelepeken, valamint tojótyúkállományokban is. Sertéstelepeken közel 5–10%-kal csökkenthető az összesített előállítási költség 1 kg élő sertésre vonatkozóan.

Költségmegtakarítás takarmányborsóval

Őszi búzát és őszi árpát csak borsó után vetnek, mintegy 600 ha-on, ezért nagyon könnyen és költségtakarékosan tudnak talajt előkészíteni a vetéshez, még akár száraz körülmények között is.
A talajművelésből adódó megtakarítás 20%. A borsókultúra után többek között nagy mennyiségű oldott formájú N található a talajban, amelynek hatására a kalászosokban évek óta 8–9 tonna/ha terméshozamokat produkálnak. A kalászos terméshozamok úgy emelkednek 1,5–2 tonna/ha-t, hogy közben a N-fejtrágyát 30%-kal visszavették üzemszerűen, valamint nem használnak a gabonák alá összetett műtrágyát sem. A borsókultúrát követő 2. évben is kimutatható termésemelkedés, például napraforgóban, mintegy
5–700 kg/ha mennyiségben.

Közel 100.000 Ft/ha szemes fehérje kiegészítő támogatást kap a termelő a borsó után.

Íme egy számítás arra vonatkozóan, hogy 1 ha utóveteményen milyen megtakarítás érhető el:

  • 1,5 tonna/ha búza = 100.000 Ft (65.000 Ft/tonna),
  • 12.000 Ft/ha 27% N pétisóból megtakarítás, hiszen ki sem szórjuk (120.000 Ft/tonna),
  • 30.000 Ft/ha DAP megtakarítás, hiszen ki sem szórjuk (200.000 Ft/tonna),
  • összesen: 142.000 Ft/ha.

További előny: emelkednek a gabona beltartalmi értékei, főleg a fehérje kb. 1–2%-ot, illetve az olajos növények esetében 1–2% olajtartalom-növekedést figyeltek meg, mértek ki.

Kihívások a borsótermesztésben

Gyenes Gábor értékelése alapján a legnagyobb kihívás, hogy kevés a rendelkezésre álló engedélyezett növényvédő szer, amely miatt csökken a hatékonyságuk a termelésben. Pedig véleménye szerint nagyon jó fajták állnak már rendelkezésre, amelyeknek kiválóak a termeszthetőségi tulajdonságaik: nagy méretű kacsokkal kapaszkodnak egymásba, így sokkal kevésbé dőlnek le az állományok, magas hozamok érhetőek már el (3–4 tonna/ha), az alsó hüvelyszint magasan van (20–25 cm), ezért veszteségmentesen betakaríthatók.

A következő nehézség, hogy rendkívül rossz a növénynek a gazdasági megítélése, amely számos ponton nehezíti a termelést. Ugyanis minden szegmensben (vetőmag, árualap stb.) 27% áfa terheli, az áfa miatt nagyobb az adminisztrációs teher, továbbá nincs banki finanszírozása, mivel nem tőzsdei termék.

Kihívást jelent továbbá az, hogy ha egyre több gazdálkodó ismeri fel ennek a növénynek a jó tulajdonságait, akkor egyre többen fognak ilyen növényt vetni. Ha pedig emelkedik a vetési kedv, akkor egyre több vetőmagra lesz szükség, amely jelenleg nagyon korlátozottan elérhető csak. Jelenleg a Gyenes Kft. számít az egyik legnagyobb takarmányborsó vetőmag-előállítónak az országban, de ha megnő az igény, akkor azt nem fogják tudni kiszolgálni. A megnövekedett termelés generál egy másik problémát, mégpedig azt, hogy a sokkal több árualapot nem lehet majd eladni a piacon. Ugyanis feldolgozatlan formában nem használja a takarmányipar magát a borsót, hiszen a benne lévő antinutritív anyagoknak számos negatív hatásai vannak.

Gyenes Gábor kihangsúlyozta: ennek a két dolognak egymással párhuzamosan kellene mennie, mert ha csak termelünk, akkor nem lesz megfelelő ár. Ha nem lesz megfelelő ár, akkor a termelés megint vissza fog esni. Csak akkor lehet érdemleges borsóterületet emelnünk, ha mellette fejlesztjük a feldolgozóiparunkat is, mert csak így tudunk megfelelő árat biztosítani a takarmányborsónak.

Mindenképpen meg kell fontolni ennek a növénynek az érdemi vetésforgóba történő beillesztését, mert

Ha már ezt sikerül megoldani, akkor sínen vagyunk. Gyakorlatilag mindenki eredményesen tudja ezt a növény termelni, egy kicsit el kell merülni az apróbb részletekbe, de alapvetően minden tanulható. Mindig először meg kell nézni kicsiben, hogy működik-e vagy sem, s ha beválik, akkor lehet növelni a területet. Mindig figyelembe kell venni a termőhelyi adottságokat, és ennek megfelelően választani vagy az őszi, vagy pedig a tavaszi fajtákat. Ha optimálisan határozzuk meg, hogy mely területre melyik fajtát tegyük, akkor már a gondok nagyobbik részét meg is oldottuk. Hagyományos szántóföldi gépesítést igényel, tehát nem kell extra dolgokra beruházni, ha valaki ezzel akar foglalkozni.

A sikeres fehérjestratégiát mindenképpen a magyar szójában és a takarmányborsó-termesztés felfuttatásában látja Gyenes Gábor. A szójaterületeket fel kell szaporítani a maximumra, ahol gazdaságosan termeszthető, ahol pedig nem, ott a takarmányborsót lehet eredményesen termeszteni. Ha e két növényt megfelelő mennyiségben tudjuk termelni és azt fel is tudjuk dolgozni, akkor meg fog szűnni az ország fehérjefüggősége. Amennyiben meg tudjuk oldani a fehérjefüggőségünket, akkor egy napon egy minden szempontból jobb és egészségesebb napra ébredhet ez az ország. Itt az egészség szónak is nagy jelentősége van, hiszen most egy egészségtelen GMO-s szóját etetünk a gazdasági állatainkkal, amelynek az egészségügyi kockázata óriási. (x)

A lehetőségek és korlátok az egyes fehérjenövények, különösképpen a szója és borsó vetésterületének növelésére című összállításunk itt olvasható

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!