Fordulat a boltokban: meglepő, mivel találkozhatnak a magyarok
2026 tavaszára jelentősen visszaesett a hazai vágósertés termelői ára, valamint a sertéshús bolti ára is az egy évvel korábbi szinthez képest.
2026 tavaszára jelentősen visszaesett a hazai vágósertés termelői ára, valamint a sertéshús bolti ára is az egy évvel korábbi szinthez képest.
A fejenként 1,7 kg/éves átlagfogyasztás egy teljes kilogrammal marad el a hat évvel ezelőtti szinttől.
Az afrikai sertéspestis okozta exportválság rendkívül nehéz helyzetbe sodorta a hazai sertéságazatot.
A FAO jelentése szerint az akvakultúra történelmi mérföldkőhöz érkezett, mivel a globális víziállat-termelés több mint felét már ez az ágazat biztosítja.
2025-ben világszerte már 216 millió hektáron termesztettek génmódosított növényeket.
A klímaváltozás és a technológiai fordulat határozhatja meg a hazai uborkatermesztés jövőjét.
A hőség az állatokat is megviseli, a hőstressz pedig egyre súlyosabb pénzügyi nehézségeket jelent az állattartóknak.
Meglepő eredményeket hozott a 2025-ös hazai búzatermés fuzárium-fertőzöttségét vizsgáló kutatás.
A klímaváltozás, az UV-sugárzás és a növényvédelem kihívásai egyre nagyobb terhet jelentenek a magyar burgonyatermesztőknek.
Júniusban és júliusban virágoznak a levendulamezők, de a levendula a szépsége mellett fontos kozmetikai és élelmiszeripari alapanyag is.
A mezőgazdasági drónok piacának látványosabb fellendülését jelenleg a támogatások hiánya és az engedélyezett növényvédő szerek szűkös köre hátráltatja.
Az EFSA legfrissebb éves járványügyi jelentése szerint 2025-ben az EU egész területén nőtt az ASP járványkitöréseinek száma 2024-hez képest.
Dél-Szlovákiában a rendkívül száraz tavaszi időjárás miatt a megszokottnál hetekkel korábban megkezdődött a munka.
Jelentősen nőhet az európai, ezen belül pedig a francia őszibarack- és nektarintermés a 2026-os szezonban.
Vannak olyan ágazatok, ahol a külföldi munkavállalók nem elveszik a magyarok munkáját, hanem megmentik a hazai vállalkozásokat.
Kifejezetten aktív volt hazai termőföldpiac 2025 decembere és 2026 májusa között.
Bóna Szabolcs csaknem az ország teljes területére elismerte a tavaszi fagyok miatt a vis maior helyzet bekövetkeztét.
Nemcsak a termés mennyiségét, hanem a minőséget és a szárítás költségét is befolyásolhatja az aratás időpontja.
Ugyan az okok szerteágazóak, de egyre több eladó borászattal lehet találkozni a hirdetésekben.
A gazdatársadalom átlagéletkora folyamatosan emelkedik, ezért egyszerre kell támogatni a családon belüli gazdaságátadást.
Új magyar felfedezés látott napvilágot a tiszavirágokról, ezt érdemes tudni róluk.
A termelők számára egyre világosabbá válik az összefogás előnye, a gyakorlatban továbbra is kevés a hosszú távon működő, stabil együttműködés.
A magyar agrárium meghatározó szereplői idén is előkelő helyet foglalnak el a 100 leggazdagabb magyar rangsorában.
A magyar gyümölcstermesztőknek évről évre meg kell küzdeniük a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárással.
Több mint a felére zsugorodott az európai gyepek lepkeállománya 1991 óta, és a folyamat egyelőre visszafordíthatatlannak látszik.

2026 júniusában a magyar gazdák kétszer annyi traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A Nébih laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik.
Hivatalosan is aszályhelyzetet hirdettek Anglia területének felén a rendkívüli hőség és a tartós csapadékhiány miatt.
Európa számos termőterületén a hosszan tartó hőség negatívan befolyásolta a szamócatermelést, a gyümölcs minőségét és a piaci dinamikát.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.