A vizsgált időszakban közzétett 36 321 hirdetés 54,3 százaléka, azaz 19 326 ajánlat haszonbérletre, míg 45,7 százaléka, vagyis 16 275 ajánlat adásvételre vonatkozott. A vármegyék közötti aktivitási rangsort Pest vármegye vezette 3078 hirdetéssel, amelytől alig maradt el Bács-Kiskun 3071, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén 2541 ajánlattal. Utánuk Győr-Moson-Sopron, Békés és Zala vármegye következett, amelyekben szintén kétezer feletti hirdetésszámot regisztráltak.

Jóllehet a teljes kínálatban Pest vármegye végzett az élen, az adásvételek terén egyértelműen Bács-Kiskun bizonyult a legaktívabbnak. Az ottani 1681 adásvételi hirdetés önmagában meghaladta több vármegye teljes forgalmát, és a helyi ajánlatok 56 százalékát tette ki. Szintén az értékesítések domináltak Hajdú-Biharban és Borsod-Abaúj-Zemplénben, ahol a hirdetések több mint fele tulajdonátruházásra irányult. Pest vármegye az eladási listán a második helyre szorult a maga 1429 hirdetésével.

Ezzel szemben a haszonbérleti piacot abszolút mértékben Győr-Moson-Sopron vármegye uralta, ahol a teljes kínálat 74 százaléka bérbeadásra vonatkozott, miközben az adásvételek aránya kiugróan alacsony, mindössze 26 százalékos volt. A földhasználat megszerzése más agrárterületeken is prioritást élvezett, így Békésben a hirdetések 70 százaléka, míg Jász-Nagykun-Szolnokban és Vasban egyaránt 61 százaléka szólt haszonbérletről. Bár Pest és Bács-Kiskun vármegyében is magas volt a bérleti ajánlatok száma, ott a két kategória aránya sokkal kiegyensúlyozottabban alakult.

Települési szinten Nagykanizsa emelkedett ki leginkább a mezőnyből a maga 323 hirdetésével, megelőzve Öttevényt, Hódmezővásárhelyt és Szentest. A legaktívabb települések listáján vegyesen szerepelnek nagyobb regionális központok, mint például Debrecen vagy Kecskemét, valamint kisebb községek is. Ez jól mutatja, hogy a termőföldpiaci aktivitás nem a népességszámtól vagy a település méretétől függ, sokkal inkább a helyi mezőgazdasági adottságok és a terület iránti valós kereslet határozza meg azt.