Az elmúlt években tapasztalható csapadékhiány és az aszályos időszakok növekvő intenzitása miatt a felszín alatti vízkészletek folyamatosan csökkennek.
A modern mezőgazdaságban a hagyományos szántóföldi növények már jóval többet jelentenek puszta élelmiszernél vagy takarmánynál.
Több mint egyharmadával emelkedett az erdőtüzek száma 2026 első felében az előző év egészéhez képest.
A gazdálkodók véleményének felmérését kezdeményezte a JÉGER-rendszer jövőjéről Bóna Szabolcs.
Az első genetikailag módosított rovar kaphat teljes körű engedélyt az Egyesült Államokban.
Az akusztikus AI-rendszer jelentősen hozzájárulhat az állategészségügyi helyzetek kezeléséhez.
A hagyományos mezőgazdasági termelést a fenntartható, talajmegújító módszereknek kell felváltania itthon.
A tudósok már 30 éve előre jelezték a Kárpát-medence kiszáradását, de a döntéshozók nem hallgattak rájuk.
Néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy Magyarországon babért, gránátalmát vagy banánt termesszen az ember.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) speciális kiadványokkal is segíteni kívánja a gazdálkodók támogatási követelményeknek való megfelelését.
Négy évvel azután, hogy egyszer már teljesen kiszáradt, ismét szinte teljesen eltűnt a víz a Baranya vármegyei bicsérdi horgásztóból.
Megjelentek az első dunavirág kérészek, így a következő hetekben akár milliós tömegben is megfigyelhetjük nászrepülésüket a Dunán és mellékfolyóin.
Egy friss elemzés szerint több mint kétmilliárd euróval csökkentette az európai gabonatermés értékét a júniusi hőhullám.
A háború miatt több országban is megnövekedtek az olajárak, Brazíliában például a szójaolaj azonnali piaci ára tonnánként 10 dollárral, 1200-1210 dollárra nőtt.
A közölt adatok szerint az ország területének 89 százalékán közepes vagy annál súlyosabb mezőgazdasági aszály van.
Magyarország, amely a közép- és kelet-európai térség egyik meghatározó paprikaexportőre, még mindig korlátozott mennyiségű üvegházi paprikát kínál.
A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat.
A Dél-Európából és Törökországból érkező bőséges árutömeg jelentős hatással volt az európai cseresznyepiacokra.
2025-ben a világ népességének 7,8 százaléka, mintegy 645 millió ember szenvedett élelmezési válságban.
Bóna Szabolcs átfogó rekonstrukciós programot hirdetett a vízközmű-hálózat megújítására is.
Sok esetben még ma is káros és torz kép él a köztudatban a mezőgazdaságról, amit a különböző, sokszor egymásnak ellentmondó kommunikációs irányok csak tovább erősítenek.
Az inváziós és az őshonos fajok egyedszáma rövid távon hasonló mértékben csökkent a gyérítések után.
A nyár a gyógynövények és a fűszernövények begyűjtésének főszezonja, ám ahhoz, hogy a növények megőrizzék értékes hatóanyagaikat és aromájukat, sok dolog elengedhetetlen.
A kotorékvadászat, vagyis a rókák és borzok kutyákkal történő, föld alatti vadászata régóta megosztja a közvéleményt.
Egyre több a kérdőjel Nagy-Britanniában a tejtermelés és a tejelő szarvasmarhatartás jövőjét illetően.
A Nébih laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik.
Hivatalosan is aszályhelyzetet hirdettek Anglia területének felén a rendkívüli hőség és a tartós csapadékhiány miatt.
Európa számos termőterületén a hosszan tartó hőség negatívan befolyásolta a szamócatermelést, a gyümölcs minőségét és a piaci dinamikát.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.
