A globális listát az Egyesült Államok vezeti 75,2 millió hektárral, amelyet szorosan követ Brazília a maga 70 millió hektárjával. Ez a két ország együttesen 145,2 millió hektáron termeszt génmódosított növényeket, ami hűen tükrözi kimagasló piaci súlyukat. Jelentős lemaradással ugyan, de stabilan a harmadik helyen áll Argentína 25,4 millió hektárral, amelynek vetésterülete már az amerikai terület harmadát sem éri el.

A középmezőnyben viszonylag szoros a verseny Kanada 11,6 millió hektáros és India 10,6 millió hektáros területével, miközben hozzájuk csatlakozik 6,2 millió hektárral Kína is. Érdekesség, hogy a világ legnépesebb államai, India és Kína hiába szerepelnek az élmezőnyben, kettejük együttes génmódosított vetésterülete is elmarad az argentin szinttől.

A rangsorban név szerint említik még Paraguayt 4,5 millió hektárral, a Dél-afrikai Köztársaságot 3,3 millió hektárral, Ausztráliát 2,1 millió hektárral, valamint a sort záró Pakisztánt 1,9 millió hektárral. A fennmaradó mintegy húsz országot tömörítő kategória összesen mindössze 5,2 millió hektárt tesz ki, így a számok egyértelműen azt igazolják, hogy a génmódosított növények termesztése néhány kiemelkedő agrárnagyhatalom kezében összpontosul.