Meglepő, milyen növényt termel a magyar gazdaság: állítják, megéri
A termesztésben ma már nem az időjárás a legnagyobb bizonytalansági tényező, hanem az árak hektikus változása.
A termesztésben ma már nem az időjárás a legnagyobb bizonytalansági tényező, hanem az árak hektikus változása.
A termelők gazdaságosan, a környezetet és az egészséget kímélő fajtákat termeszthetnek.
Hamarosan kiderül, hogy 300-400 ezer hektáron milyen növény kerül a kukorica helyére.
A klímaváltozás hatásait csak jól átgondolt fajtaválasztással és technológiai fejlesztésekkel lehet csökkenteni.
Bár az idei év ismét komoly kihívásokat tartogatott az agrárium számára, a védekezés és a technológiai fejlesztések eredményei már most láthatók.
Új, nagyobb méretű vetőrobottal rukkolt elő a dán Farmdroid nevű vállalkozás, amely már jövőre elérhető lesz.
Váratlanul érte a vetőmagpiacot az árpa iránti fokozott termelői érdeklődés.
Folyamatosan növekvő érdeklődés és kereslet övezi a cirkot, amely Európában és Magyarországon is komoly kitörési lehetőséggel kecsegtet.
Az MBH Bank agrofood-vezetője szerint van perspektíva az ágazatban, de több kérdést is újra kell gondolni.
Nem meglepő, hogy az őszi vetések előkészítésénél az egyik legfontosabb szempont a vízmegtartás.
A szántóföldi növénytermesztés és a sertéstartás területén is éreztetik hatásukat a világméretű változások.
Korábban a magyar búza kiválónak számított, ma azonban a hazai termés döntő része már csak a kommersz kategóriába esik.
Aduász lehet a búza itthon, a fajtaválasztáson és a technológián azonban nagyon sok múlik.
Gyökeresen átalakuló viszonyok között kell talpon maradnia a növénytermesztésnek, a búza lehet az aduász itthon.
Már több mint 100 milliárd forintnyi kárt okoztak a magyar gazdáknak az időjárási szélsőségek.
Aki nem követi a technológiát, nem alkalmazkodik a piaci és időjárási viszonyokhoz, az hosszú távon nem fog tudni életben maradni.
A durum búzával és a lencsével ellentétben bizakodóak a kanadai gazdák a repcét és tavaszi búzát illetően.
Javában zajlik az aratás, ezt követően pedig számos agrotechnikai feladat elvégzése vár a gazdálkodókra a támogatásokhoz kötődően.
Évek óta spórolnak a magyar gazdák az inputanyagokon, ez azonban meglátszik az eredményeken is.

Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.