A tavaszi hetek időjárását jelentős szárazság jellemezte, amelyet március végén ugyan egy frontrendszer zárta le - ez hozott esőt, de annak eloszlása területenként erősen eltérően alakult, összességében pedig messze nem pótolta a száraz hetek okozta kiesést.
A tartós szárazság következtében a felszínközeli talajréteg országszerte súlyosan kiszáradt.
A szárazság jelenleg is tart, ennek eredményeként egyre súlyosabb és tartósabb aszály alakul ki Magyarországon, jelenleg lesújtó állapotban vannak a vetések az ország több pontján. A csapadékmentes időjárás - ha másnak nem is - a tavaszi munkáknak jót tett.
Mivel nem volt eső áprilisban, napokon belül befejeződnek a tavaszi vetési munkák
- mondta el az Agrárszektornak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Hozzátette: a tavaszi vetésű növények, így a kukorica valamint a napraforgó kikel, hiszen ehhez azért még van elegendő nedvesség a talajban, ám a későbbi sorsa kérdéses, ez a következő hetekben-hónapokban érkező csapadék mennyiségétől függ. A kiinduló feltételek ugyanakkor távolról sem ideálisak. Az elnök hozzátette: aggasztó az is, hogy nem csupán a tavaszi vetésű növények érintettek, hanem a mindeddig többé-kevésbé elfogadhatóan, néhol jól áttelelt őszi vetések sorsa is kérdéses.
Azt látom, hogy az őszi kalászosoknak romlott az állapota már az elmúlt hetekben a tél végi állapothoz képest. Főleg ahol gyengébb, közepes volt a vetés, ott most már látszik, hogy probléma van.
Egyelőre nem néz ki jól ez az év
Petőházi Tamás szerint a helyzet már most is aggasztó, a szántók állapota ugyanis nem felel meg annak, amit a naptárra nézve várnánk.
Április végén úgy néz ki a talaj, ahogyan más években június 5-e vagy 10-e körül megszoktuk. A talajállapot így körülbelül egy hónappal és tíz nappal van előrébb, mint kellene, tehát ennyire száraz már a föld. Borzasztóan néz ki.
Az elnök szerint ez annak fényében nem meglepő, hogy egész áprilisban lényegében nem volt csapadék. Jelenleg egy két-három napig tartó, csendes eső lenne képes javítani a helyzeten, a mostani előrejelzésekben azonban ilyen nem várható az elkövetkező napokban.
A szél csak rontott a helyzeten
Az állandósult csapadékhiány miatt nem segítettek a termelőknek a böjti szelek sem. A húsvét előtti időszakban szokásos szeles időjárás jó években akár kedvezhet is a gazdáknak. Ha ugyanis a - manapság már ritkaságszámba menő - téli hóréteg elolvad, majd tél végén még eső is érkezik a földekre, a böjti szelek kiszárítják és megkeményítik a talaj legfelső rétegét, a nedvességet mintegy bezárva a földbe. Ilyenkor a száraz és viszonylag kemény legfelső, vékony réteg alatt már sötétebb, nedvesebb földet találhattunk.
Ez a tankönyvi eset idén nem érvényesült. Ellenkezőleg: a porszáraz talajt a böjti szelek megforgatták, ezzel tovább szárítva az alsóbb rétegeket is, roncsolva a termőtalaj állapotát.
Vagyis a hagyományosan akár jót jelentő tavaszi, szeles időjárás idén kárt okozott a termelőknek, míg jobb években akár segítséget is jelenthet - ilyet azonban már rég tapasztaltak a gazdák.
Az ország nagy részén nagyfokú az aszály mértéke, sőt napról-napra nagyobb területen már a súlyos fokozatot is eléri
- figyelmeztet a Hungarometre hivatkozva a Dél-Alföld meteorológia Facebook-oldal is. Hozzáteszik: az előttünk álló napokban tovább rosszabbodik a helyzet. Amennyiben valóban nem érkezik érdemi és rendszeres csapadék, csökken a mezőgazdasági terméshozam, nő az élelmiszerárak ingadozása, romlik a talaj minősége, és veszélybe kerülhet az élővilág is. Emellett a vízhiány hatással lehet az ivóvízkészletekre és növelheti az erdőtüzek kockázatát
Az időjárás évek óta keményen próbára teszi a magyar mezőgazdaságot és alapjaiban határozza meg a szántóföldi növénytermesztés körülményeit. Az utóbbi évek tapasztalata az volt, hogy az őszi vetésű kalászosok még jobban átvészelték a helyzetet, ám a tavaszi vetésű növények, különösen a kukorica, egyre nagyobb nehézségek mellett termelhető - különösen a mind jobban kiszáradó Alföldön. A kérdéssel az Alapvetés podcast is foglalkozott egy korábbi adásban.
