2025 az elmúlt 3 évtized talán legrosszabb éve volt a hazai méhészeti ágazat számára. A magyar méhészeket az elmúlt években rengeteg csapás érte: az időjárás egyre szélsőségesebbé és kiszámíthatatlanabbá válik, óriási károkat okoznak a szakembereknek a méhbetegségek és méhpusztulások, ráadásul ellenőrizetlenül érkeznek az EU-ba külföldről mindenféle mézek és mézkészítmények, amelyek tartósan leszorítják a felvásárlási árakat. Tovább nehezítette a helyzetet a tavalyi rekordalacsony akácméztermés, a méhcsaládok pusztulása és az év során tapasztalt aszályos időjárás is. Az Agrárszektor által januárban megkérdezett méhészek szerint egyáltalán nem meglepő az, hogy egyre többen csökkentik a tevékenységüket, illetve hagynak fel vele teljesen. Bár tavaly óta valamelyest emelkedtek a felvásárlási árak, ez még messze nem elég ahhoz, hogy az évek óta veszteséges termelők egyenesbe kerüljenek tőle.
Feladják a harcot a magyar méhészek: már nem éri meg küzdeniük
További kihívást jelent az is, hogy átalakulóban van a mézfogyasztás Magyarországon: a vásárlók egyre inkább érdeklődnek a méz származása, a gyűjtési terület és a környezeti körülmények iránt. A mézfajták iránti kereslet is átalakulóban van. Az akác-, vegyes- és hársméz mellett egyre többen nyitnak a különlegesebb fajtamézek, mint a gesztenye-, facélia-, selyemfű- vagy bálványfaméz felé is.
Hogy látják most a helyzetet a magyar méhészek?
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Baranya megyei méhészeti szaktanácsadója, valamint Maybee tulajdonosa, May Gábor kérdésünkre elmondta, hogy a téli és a tavaszi időjárás egyáltalán nem viselte meg a méhcsaládokat, a hidegebb idő nem jelentett gondot. Igaz, tavaly ősszel sok helyen volt a nozéma által okozott méhelhullás az országban. Ez Baranya megyében is mintegy 20-25%-os méhcsalád-veszteséget jelentett. A tavasz és az állományok tavaszi fejlődése is jó volt, de most a szárazság miatt vannak gondban a méhek és a méhészek. Mint mondta, a repce virágzása már túl van a csúcsán, és nagyon kevés a nektár a növényekben, így ezen a téren nem számítanak jó termésre. A térséget jórészt elkerülték a fagyok, így se a gyümölcsösökben, se az akácosokban nem esett kár, és amikor az előrejelzések 0 fok alatti hőmérsékleteket mondta, a gazdák aktívan védekeztek. Most viszont óriási szükség lenne a csapadékra, nemcsak a szántóföldeknek, de a gyümölcsösöknek és az akácosoknak is.
May Gábor beszélt arról is, hogy a felvásárlási árak az év eleje óta stagnálnak, a felvásárlók egyelőre még nem változtattak rajtuk. A hordós akácméz kilónként 2200-2300 forintos áron megy, a virágméz 1100-1200 forintért. A méhészek hangulatát illetően a szakember elmondta, hogy bár az őszi nehézségek ellenére a méhcsaládok jó állapotban vágtak neki az idei szezonnak, a repcétől mindenki többet várt idén. Az OMME szaktanácsadója szerint ennél a növénynél is lehetett volna jól pergetni, de az aszály és az északkeleti hidegbetörések és szelek kiszárították a virágokat. Ha ellenben délnyugati, az Adria felől érkező szelek érkeztek volna az elmúlt időszakban, az hozott volna nedvességet. May Gábor úgy látja, hogy döcögősen indult az év. Ha repcéből nem is, az akácból még lehet jó termés. Virág van elég, már csak csapadék kellene.
Bercsényi János, a Bács-Kiskun megyei Bercsényi Családi Méhészet vezetője is megerősítette, hogy a téli és a tavaszi időszak jó volt, és a méhek egészségi állapota is rendben volt. Most azonban van gond, olyan szárazság van, hogy a virágokban egyáltalán nincs nektár. A gyümölcsösök virágzása idején még minden rendben volt, ott tudtak gyűjteni a méhek, de utána kezdődött el az a száraz hullám, ami még most is tart. Mint fogalmazott, nincs nedvesség a talajban, minden kiszáradt. A szakember a felvásárlási árak alakulása kapcsán nem tudott információval szolgálni, mivel nagyon ritkán ad el nagy felvásárlóknak. Bercsényi János szerint, ha most nem ilyen aszályos időszakot élnénk, az ágazat szereplőinek hangulata se lenne vészes. A környékbeli méhészek odateszik magukat, dolgoznak és az állományaik is jó állapotban vannak, de az ő térségükben, a Homokhátság szomszédságában most a szárazság okoz egyre nagyobb gondot. A repce virágzik, és ahol volt csapadék, ott mézel is. Náluk viszont nem volt semmiféle eső - tette hozzá.
Illés András, a Veszprém megyei Illés Méhészet vezetője jelezte, a március végi lehűlés őket is meglepte, abban a két hétben a szeles hideg annyira kihűtötte a kaptárakat, hogy majdnem megállt a fiasítás. Ennek most érzik a következményét népességszámban. Összességében elmondható, hogy ahol nem volt betegség vagy atka miatti pusztulás, ott egészen jó állapotban vannak a méhcsaládok. A szakember közölte, idén átment egy magán bio gyümölcsösbe Felsőörsön, ahol meggyet, cseresznyét, szilvát és barackot termesztenek, és itt megfelelő mennyiségű nektárt tudtak gyűjteni a gyümölcsfákról. Ez neki, üveges értékesítőnek extra bevételt jelent. A méhész ugyanakkor beszélt arról is, hogy az év eleje óta nem emelkedtek a felvásárlási árak, ugyanis a felvásárlók az előző szezonhoz hasonló taktikát alkalmaznak: februárig feltöltik a készleteiket, utána pedig vagy szüneteltetik a felvásárlást, vagy csak nagyon nyomott áron veszik át a mézet a termelőktől. Ez errefelé megszokott gyakorlat, amiről sok kollégája beszámolt már.
A kilátásokat illetően Illás András úgy fogalmazott, hogy a méhcsaládok állapota bizakodásra ad okot, de az időjárás már kevésbé. A térségükben eddig összesen 83 mm-nyi csapadék hullott, ami az amúgy is aszályos Kelet-Dunántúlon nagyon lehangoló. A szakember nem sok jóra számít, hacsak nem érkezik komolyabb csapadékmennyiség a következő időszakban. Erre viszont kevés esélyt lát, ugyanis már tendenciának lehet tekinten, hogy évről évre egyre kevesebb a csapadék. Ezt a mézelő növények, a facélia és a napraforgó is megsínyli Illés András szerint az akác még jó lehet idén, de amerre szoktak vándorolni, ott már láttak olyan területeket, ahol az akác is elkezdett kipusztulni a szárazság miatt. A méhészek hangulata ezért erősen különböző, hiszen mindenki másképp jött ki a télből. Az azonban biztos, hogy nagy a bizonytalanság az ágazat szereplői között.
Már a felvásárlási árak is problémásak, de a legfontosabb kérdés mégis az, hogy mi lesz a klímaváltozással: fogunk-e, tudunk-e, akarunk-e cselekedni? Illés András reméli, hogy a következő kormányzatban ez a probléma kiemelt fontosságú lesz.
A szakember szerint az is gondot jelent, hogy ha le is megy a mézelési szezon június 15-ig, a telelésig még rengeteg idő van hátra. Ha rétek-legelők nem lesznek megfelelő állapotban, akkor a telelésre való felkészülés fogja ennek meginni a levét - szerinte amúgy az elmúlt időszak méhpusztulásainak is ez lehetett az egyik oka. És sajnos az idei év is ezt vetíti előre.
