A holland burgonyaterület 2026-ban 8,4%-kal zsugorodott, és alig érte el a 150 ezer hektárt, ami tizennégy éve nem látott mélypont.
Hamarosan megjelenik a piacokon és az üzletekben a kiváló minőségű hazai, szabadföldi görögdinnye.
2025-ben világszerte már 216 millió hektáron termesztettek génmódosított növényeket.
A klímaváltozás és a technológiai fordulat határozhatja meg a hazai uborkatermesztés jövőjét.
A klímaváltozás, az UV-sugárzás és a növényvédelem kihívásai egyre nagyobb terhet jelentenek a magyar burgonyatermesztőknek.
A 2025-ös, kifejezetten gyenge európai kajsziszezon után 2026-ra mérsékelt javulás várható a termelésben.
Közepesnél gyengébb lesz az idei szilvatermés, a gazdálkodók mintegy 40-50 ezer tonnát takaríthatnak be a közkedvelt gyümölcsből – derül ki a NAK és F...
Az elmúlt éveknél jobb lehet az idei szezon a magyar dinnyetermelők számára, azonban a munkaerőhiány miatt várhatóan nem nő a 3 ezer hektár alatti ter...
Várhatóan kevesebb dinnye terem idén, de a belföldi fogyasztást ki tudják elégíteni a termelők – közölte a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete.
Az ukrajnai háború destabilizálta az amúgy is törékeny agrár-élelmiszerpiacokat, ezért a közép-kelet-európai agrárszervezetek szerint sürgősen át kell...
Több megyében is beindultak a munkagépek, miközben az ország jelentős részén öldöklő háború dúl.
Hazánkban a 2015. évi föld- és vetésterület adatai alapján az összes termőterület 1,1 százalékát, míg az összes mezőgazdasági területnek – mely magába...
Az észak-alföldi régióban található Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legkeletibb megyénk. Három országgal határos, igaz Szlovákiával csak egy nagyon röv...
Használja ki a zöldtrágyázás előnyeit:
A székesfehérvári Unicomp Kft. alighogy átvette GrainPatrol nevű vezeték nélküli terménymonitorozó rendszerével a Finn Minőségügyi szervezet „Minőség-...
A Nébih laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik.
Hivatalosan is aszályhelyzetet hirdettek Anglia területének felén a rendkívüli hőség és a tartós csapadékhiány miatt.
Európa számos termőterületén a hosszan tartó hőség negatívan befolyásolta a szamócatermelést, a gyümölcs minőségét és a piaci dinamikát.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.
