A 2010-es évek elején még mintegy 2300 hektáron termesztettek vöröshagymát Magyarországon, mára azonban nagyjából 1000 hektárra zsugorodott ez a terület. A szakmai előrejelzések szerint a magyar hagyma a következő egy-két évtizedben sem tűnik el a piacról, de a termelésben várhatóan csak a legkorszerűbb technológiát alkalmazó gazdaságok maradhatnak versenyképesek. A növekvő kockázatok hosszabb távon az import bővüléséhez vezethetnek.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az utóbbi öt évben 50–73 ezer tonna között alakult a hazai vöröshagymatermés. A 2025-ben betakarított 68,8 ezer tonna 6 százalékkal maradt el az előző évi mennyiségtől. Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének jelentése szerint 2026-ban a hőség és az aszály a hagymafejek méretét is érezhetően csökkentette.

A hosszabb távú várakozásokkal szemben 2026 első nyolc hónapjában visszaesett a behozatal. Magyarország ebben az időszakban 6,8 ezer tonna vöröshagymát importált, ami 37 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Hollandiából 40 százalékkal kevesebb, mindössze 2,9 ezer tonna érkezett, miközben az olasz, a német és az osztrák szállítások is mérséklődtek. Szlovákiából ugyanakkor 6 százalékkal több, összesen 2,1 ezer tonna hagyma került a hazai piacra.

A kivitel továbbra is szerény, éves szinten jellemzően 1–2 ezer tonna között mozog. Az év első nyolc hónapjában ugyan 27 százalékkal nőtt, de így is mindössze 1,14 ezer tonnát tett ki. Ennek döntő hányadát Romániába szállították.

A Budapesti Nagybani Piacon az idén betakarított szabadföldi, barna héjú vöröshagyma átlagos termelői ára a 23–41. héten kilogrammonként 173 forint volt. Ez 36 százalékos áresést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A 40–70 milliméteres hagyma ára 43 százalékkal, 158 forintra esett vissza. A 70 milliméternél nagyobb méretű hagymát a 32–41. héten átlagosan 184 forintért kínálták kilogrammonként, ami 28 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi ártól. A hazai kisebb méretű áru mellett – 2025-től eltérően – folyamatosan jelen volt az osztrák és a holland termés is, átlagosan 191 forintos kilogrammonkénti nagykereskedelmi áron.

Az Európai Unió legnagyobb vöröshagyma-termelője továbbra is Hollandia. A barna héjú vöröshagyma termőterülete ott 2,1 százalékkal, 27,2 ezer hektárra nőtt, megközelítve a 2024-es rekordot. A lilahagyma területe viszont 15 százalékkal, 5,3 ezer hektárra csökkent. Spanyolországban mintegy 24 ezer hektáron termesztettek hagymát, de a szélsőséges nyári időjárás jelentősen visszavetette a termést. Lengyelországban a kisebb vetésterület és a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt 574 ezer tonnás termést várnak, ami 9,2 százalékkal kevesebb a 2025-ös szintnél.

Az unió belső piacára Hollandia szállította a legtöbb vöröshagymát 2026 első fél évében, bár kivitele 21 százalékkal, 359,4 ezer tonnára esett vissza. Spanyolország szállításai szintén 21 százalékkal csökkentek, míg Lengyelország 19 százalékkal növelte értékesítését. A legnagyobb uniós importőr Németország volt, 102,8 ezer tonnás behozatallal.

Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben továbbra is a kivitel volt a meghatározóbb. Az első hét hónapban az uniós export 28 százalékkal, mintegy 615 ezer tonnára bővült, és elsősorban az Egyesült Királyságba irányult. A behozatal eközben 32 százalékkal, 221,5 ezer tonnára csökkent. A legnagyobb külső beszállító Egyiptom maradt, annak ellenére is, hogy az onnan érkező mennyiség 66 százalékkal visszaesett.