A hőterhelés első jelei a haszonállatok megváltozott viselkedésében mutatkoznak meg. Bodnár Ákos, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) docense szerint a gazdáknak szorosan figyelemmel kell kísérniük az állomány aktivitását. A kérődzőknél intő jel a lihegés, az árnyék keresése és a megemelkedett testhőmérséklet. Bár az állatok ilyenkor több vizet fogyasztanak, a takarmányfelvételük és annak hasznosulása jelentősen romlik, ami azonnali termeléskiesést idéz elő. A hőség ráadásul tartós következményekkel jár, hiszen a stressz utóhatásai miatt a hozamcsökkenés napokkal, sőt hetekkel a kánikula után is érezhető marad.

A terhelés mértékét a hőmérséklet-páratartalom indexszel (THI) mérik. Bodnár Ákos kiemelte, hogy a tejelő szarvasmarháknál már a 68-as érték is nehézséget okoz, míg a 80 feletti mutató már olyan súlyos hőstresszt jelez, amely akár az állatok életét is veszélyeztetheti. Éppen ezért a környezeti adatok folyamatos nyomon követése elengedhetetlen.

A védekezés alapvető feltétele a megfelelő légcsere és az árnyékolás biztosítása. A legelőkön a fák nyújthatnak természetes menedéket a legmelegebb órákban, míg az istállókban a szellőztetés mellett a közvetlen hűtés kapja a főszerepet. A kutatások bizonyítják, hogy a teljes légtér általános párásításánál sokkal hatékonyabb, ha a vizet célzottan az állatok testfelületére juttatják. Az etetők fölé szerelt fúvókák például közvetlenül az állatok hátát és nyakát hűtik, ami ventilátorokkal kombinálva gyorsan mérsékli a hőstresszt.

A kánikula ugyanakkor közvetlenül és drasztikusan rontja a gazdaságok jövedelmezőségét. Miközben a hozamok csökkennek, a telepek állandó fenntartási költségei változatlanok maradnak. A modern szellőztető- és hűtőrendszerek kiépítése hatalmas beruházást igényel, az üzemeltetésük pedig a magas energiaárak miatt komoly többletkiadást jelent. A helyzetet tovább rontja, hogy a szélsőséges időjárás a szántóföldi növénytermesztést is hátrányosan érinti, ami a takarmányárak folyamatos emelkedéséhez vezet.

Ez a kettős nyomás komolyan veszélyezteti az állattartók pénzügyi stabilitását. Hosszú távon a visszatérő hőhullámok a teljes ellátási láncra hatással lesznek, mivel a bizonytalan kínálat áringadozást, a feldolgozóiparban kapacitásproblémákat, végül pedig az élelmiszerek további drágulását vonja maga után. A jövőben azok a gazdaságok maradhatnak talpon, amelyek képesek előteremteni a korszerű hűtéshez és vízgazdálkodáshoz szükséges tőkét. Megfelelő pénzügyi háttér hiányában sokan elveszíthetik a versenyképességüket, ami történelmi távlatban azzal járhat, hogy az állattenyésztés súlypontja a tartósan forró régiókból a kedvezőbb éghajlatú területekre helyeződik át.