2024. május 19. vasárnap Ivó, Milán
Eldurvult a helyzet a magyar állattartóknál: sokan már nem tudnak mit tenni

Eldurvult a helyzet a magyar állattartóknál: sokan már nem tudnak mit tenni

agrarszektor.hu
2023-ban az állattenyésztők kaptak hideget, meleget, így nem túlzás azt mondani, hogy egy rendkívül mozgalmas évet tudhatnak a hátuk mögött. Volt itt minden, a sertéspestistől kezdve a madárinfluenzán át, az ukrán importdömpingen keresztül. Bár úgy tűnt, hogy a koronavírus-járvány árnyékából már sikeresen ki tudtak lépni, a háború miatt újabb gondokat kaptak a nyakukba. A méhészet nehéz helyzete is végig kísérte az egész évet, ráadásul a rovarfehérje-mizéria is újra és újra felröppen, a klímaváltozás negatív hatásairól már nem is beszélve. Alábbi cikkünkben összefoglaltuk 2023 legfontosabb és legnagyobb hatással bíró történéseit a hazai állattenyésztésben, valamint a támogatásokra is kitérünk.

Már az év elején, januárban tombolt a madárinfluenza hazánkban, utána pedig az egész évünket végigkísérte. Óriási károkat okozott a rettegett kór: egy Békés vármegyei, mintegy 2000 mulard kacsát tartó gazdaságban igazolta a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma - és ez csak egy volt a sok eset közül. Ráadásul akkoriban egy budapesti állatmenhelyen fogságban tartott madaraknál is hirtelen elhullást tapasztaltak. Ezek után pedig nem volt megállás és (sajnos) szinte hétről hétre számolhattunk be újabb és újabb fertőzésekről. A madárinfluenza egy nagyon komoly szakmai kihívást jelent továbbra is, mivel védekezni lehet ellene, de nincs százszázalékos védelem. Ha pedig a tartástechnológiát meg kell változtatni, akkor ezek megint csak beruházásigényes fejlesztések lesznek. Elengedhetetlen lenne, hogy megfelelő monitoring- és jelentésrendszer működjön az ágazatban, hogy látni lehessen, hol vannak gyanús vagy pozitív esetek. Így könnyebben meg lehetne gátolni a vírus elterjedését.

Hullámvasúton volt a sertéságazat

A sertéságazat régóta döcögős úton mozog, ezt 2023 is jól alátámasztotta. Márciusban arról írtunk, hogy a sertéspestis európai megjelenésével megtorpant a sertéshús exportja, és mivel az ázsiai exportpiacok bezárultak, jelentős mennyiségű áru ragadt Európában, ami az árak csökkenését vonta maga után. A szakember beszélt arról is, hogy elmúlt időszakban csökkenés volt megfigyelhető a sertéshús fogyasztásában, ami pedig a termelés csökkenésével is járt. Hazánkban is csökkent a koca- és a hízólétszám az elmúlt évben. Az állatjóléti támogatások igénylése szerint a kocalétszámban 2022. év vége, a 2023. év eleje hozta el a mélypontot, idén ősszel azonban már 6-7 ezer kocával nőtt az állomány, a folyamatos betelepítéseknek köszönhetően pedig ez a szám még tovább fog emelkedni. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Ami a sertéspestist illeti, nyáron már odáig fajult a helyzet, hogy Nagy István kijelentette, Magyarország olyan hatósági intézkedéseken dolgozik, amelyek csökkentik az afrikai sertéspestis elterjedésének esélyét. Október végén a nagy ellenálló- és fertőzőképességének, valamint a vírus agresszív terjedésének eredményeként az afrikai sertéspestis (ASP) globális problémává duzzadt. Ha a házisertés-állomány védelméről van szó, a sertéstartó gazdák jogkövető, felelős magatartása alapelvárás. Mindegy, hogy az állomány két egyedet számlál vagy több ezret.

A helyzeten az sem segít, hogy 2023-ban minden nagyobb európai sertéshústermelő országban csökkentek a sertésvágási számok, ez pedig súlyos következményekkel járhat a sertésfeldolgozó iparra nézve. A szakértők szerint a megváltozó fogyasztói szokások miatt Európában a jövőben fellendülhet a baromfihúsok fogyasztása, ugyanakkor egy friss felmérés szerint Németországban a megkérdezetteknek már csak az egyötöde fogyaszt minden nap húst, illetve a felmérésben résztvevők fele tudatosan korlátozza a húsfogyasztását.

Komoly mélységekben a méhészet

Közepes évet tudhatnak maguk mögött a magyar méhészek, a repcén 10-20 kilogramm, az akácon 20-25 kilogramm volt jellemző méhcsaládonként. Bizakodva várják a tavaszt, de a helyzetüket nehezíti, hogy a hosszú és meleg ősz során sok élelmet fogyasztottak a méhek. Emiatt száz méhcsalád esetén átlagosan 1,8 tonna mézet kell a kaptárakban hagyniuk, hogy biztonságosan átteleljenek a rovarok. A méhészeknek egyre több munkát kell fektetniük a termékük eladásába, ugyanis a Kínából, Törökországból és Ukrajnából tonnaszámra, dömpingáron érkező, silány minőségű, sokszor cukorszirup alapú mézek miatt óriási a túlkínálat az egész EU-ban. A magyar termelőktől a legnagyobb kereslettel rendelkező, jó minőségű vegyes virágmézet is legfeljebb 500-600 forintért veszik át, holott az előállítási költsége ennek a két-háromszorosa.

Az ukrajnai, ellenőrizetlen összetételű vegyes virágméznek ugyanakkor 300 forintért vásárolható meg kilója. Mivel nem éri meg a felvásárlóknak értékesíteni, sokan a termelői piacokra mennek, ahol a túlkínálat miatt egymás alá licitálnak, így szintén veszteséget termelnek. A probléma az EU összes méztermelő nemzetét érinti. Az egyik legnagyobb probléma, hogy az Európai Unióban nem ellenőrzik szigorúan a forgalomba kerülő mézeket, ezért a vásárlók tudtukon kívül silány minőségű, hamis termékeket is vásárolhatnak, amelyek pozitív élettani hatásai meg sem közelítik a valódi mézekét. Nyáron az Agrárminisztérium 2,8 milliárd forintos forráskerettel meghirdette a méhészek munkáját segítő idei támogatási konstrukcióit. A támogatások a méhészkedéshez szükséges új eszközök beszerzéséhez, a méhbetegségek és kártevők elleni védekezéshez, az ágazati tudás átadáshoz, valamint a mézmarketing területén jelentettek segítséget.

Hogyan fest a baromfiágazat?

A magyar baromfiágazat a legnagyobb termelési értéket előállító állattenyésztési ágazat. Évente 700.000 tonna vágóbaromfi termelésével, mintegy 1,2 milliárd étkezési tojás előállításával, az alapanyag-termelés szintjén nagyjából 500-550 milliárd forint értéket állít elő. A baromfiágazaton belül a pulyka részesedése 2022-ben a vágóállat előállításból 12,68% volt, mely érték nagyságrendileg a fele a 2002-es értéknek (27,11%). A csökkenő arány részben az alacsonyabb termelési mennyiségnek, részben pedig a csirke és pecsenyekacsa ágazatok intenzív növekedésének tudható be.

EZ IS ÉRDEKELHET

A termelési költségeket alapvetően befolyásolta az elmúlt időszak takarmányárai. Ez a 2021-es árszinthez képest 2022-ben olyan magas árszintet ért el, mely hosszú időre meghatározta az ágazat fejlődési pályáját. Az okok közül ki kell emelni a hazánkat sújtó történelmi aszályt, valamint az orosz-ukrán konfliktusból adódó bizonytalanságot. A magas árszint 2023. első félévét követően csökkenni kezdett, de még mindig nem tért vissza a 2021.évi normálisnak mondható árszinthez. Ráadásul Ukrajna ebbe az ágazatba is alaposan „bekavart”. Augusztusban a NAK és a Baromfi Termék Tanács közös közleményében kiemelte, kontrollálatlanul áramlik az Európai Unióba az ukrán baromfihús és tojás. Az Európai Bizottság jelenlegi, az ukrán importra vonatkozó vámot és kvótát érintő intézkedései azt eredményezték, hogy az ukrán beszállítás jelentősen nőtt az elmúlt hónapokban. A liberalizáció előtt érvényben lévő uniós kvóta évi 90 ezer tonnára korlátozta az Ukrajnából származó baromfihús-importot.

A vámok és a kvóta eltörlése óta azonban ennek többszöröse érkezett a háború sújtotta országból a közösségbe. Az uniós statisztika szerint 2022 júniusa, vagyis a liberalizáció kezdete óta eltelt egy évben az EU több mint 218 ezer tonna baromfihúst importált Ukrajnából. Ez jelentős hatással volt a csirkemellfilé árára az EU-ban, veszélybe sodorva az EU teljes baromfihúspiacán. A tojás esetében még ennél is hajmeresztőbbek a számok: 2022-ben négyszeres mennyiségű étkezési tojás érkezett Ukrajnából 2021-hez viszonyítva, 2023 márciusában pedig közel 100 millió ukrán étkezési tojást importált az unió. Ez azt jelenti, hogy csak idén márciusban majdnem annyi ukrán tojás érkezett a közös EU-s piacra, mint a 2021-es év egészében.

Idén sem ettünk több marhát

Általánosságban míg a marha- és bárányhús aránya a teljes fogyasztáson belül csökken, az emberek egyre több sertés és baromfihúst fogyasztanak. Szakértői megállapítások szerint a következő évtizedben a globális fogyasztásnövekedés mintegy felét egyedül a baromfi fogja kitenni. A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 2023 január–júniusában 1 százalékkal maradt el a 2022 azonos időszakitól. Magyarország élőmarha-importja 23 százalékkal nőtt. A marhahúsexport mennyisége 9 százalékkal, értéke 7 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 20 százalékkal, értéke 8 százalékkal esett vissza a megfigyelt periódusban. Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2023 január-augusztusában a szarvasmarha vágása 10 százalékkal csökkent 2022 január-augusztusához képest. Az összes vágás több mint kétharmadát adó tehenek vágása 8,5 százalékkal volt kevesebb. Az alacsony fogyasztást pedig jól mutatja, hogy a hazai húsfogyasztást hagyományosan a gabonával takarmányozott baromfi (17 kg/év/fő) és sertéshús (15,8 kg/év/fő), illetve az ezekből készült feldolgozott termékek fogyasztása határozza meg, míg a marha- és borjúhús (1,1 kg/év/fő) illetve a kiskérődzők (juh, kecske), nyúl és egyéb állatok fogyasztása (0,5 kg) elenyésző.

Letarolhatják Magyarországot a rovarfehérjék?

A rovarok kérdése továbbra is nagy port kavar a mezőgazdaságban, ennek ellenére jobb lesz megbarátkozni a gondolattal: nagyon úgy tűnik, hogy egyre inkább az életünk részévé fognak válni. Az élelmiszeripar folyamatosan keresi az új és fenntartható forrásokat az élelmiszer-termeléshez. Ebben a folyamatban egyre nagyobb figyelmet kapnak a rovarfehérjék, amelyek jelentős lehetőségeket kínálnak a tápláléktermelés és a fenntartható fejlődés területén. A rovarok magas fehérje-, és tápanyagtartalmuk miatt egyre elterjedtebbé válnak a világon, és azért is mert környezeti szempontból tág tűrésűek, azaz igénytelenek, könnyen tenyészthetők. 

EZ IS ÉRDEKELHET

A rovarfehérjék előnyei között meg kell említeni a magas táplálkozási értéket: a rovarok kimagasló fehérje-, és vitaminforrások, valamint esszenciális zsírokban gazdagok. Aminosav garnitúrájuk, zsírsav-profiljuk és ásványianyag-tartalmuk egyaránt rendkívül jó, ami esszenciális tápanyagforrást jelent a táplálékhiánytól szenvedő fejlődő országok lakosainak, másrészt akár fontos takarmány összetevők válthatók ki vele, mint a halliszt vagy a szója. Ezen kívül alacsony a koleszterin tartalmuk, amely egészségesebb alternatívát jelenthet a hagyományos fehérjeforrásokhoz képest az emberi táplálkozásban. A rovarok koncentráltabban tartalmaznak fehérjét: nem ritka a 60-70 % feletti fehérjét tartalmazó rovarféle sem, a fehérjetartalmuk pedig nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is kiváló. A rovarok takarmányozása olcsó, mert ezek az állatok kiválóan nevelhetők mezőgazdasági és élelmiszeripari mellékterméken, sőt, olyan szerves melléktermékek forgathatók vissza velük a takarmánykörforgásba, melyek jobb esetben is komposzt vagy biogáz előállításra lennének csak alkalmasak.

Milliárdokat kapott és kap Magyarországon az állattenyésztés

Még áprilisban számoltunk be arról, hogy z Agrárminisztérium továbbra is kiemelt stratégiai ágazatként kezeli az állattenyésztést, amit a támogatási rendszer kialakításánál és a források elosztásánál is figyelembe vesznek. A tej állatjóléti támogatás 2017-ben indult öt éves programja tavaly járt le és idén új, 2024 decemberéig tartó felhívást tettek közzé. A tavaly indult kiskérődző állatjóléti támogatásra 8,52 milliárd áll rendelkezésre és 1366 kérelmet hagyott jóvá a Kincstár. 1300 milliárd forinttal 2023 végéig egyébként rekordnagyságú mezőgazdasági agrárkifizetés történik meg Magyarországon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sertés állatjóléti támogatásra három jogcímen nyújtanak támogatás összesen 18,3 milliárd forint összegben. Hízók után 10,2; kocákra 7,8; az idén befejeződő PRRS mentesítésre 0,3 milliárd forintot különítettek el. Baromfi ágazatnak két keretből összesen 25 milliárd forint állt idén rendelkezésére állatjóléti támogatásokra. A korábbi években megszokott rendszerben 10 milliárd forintot, a VP keretei között 15 milliárd forintot igényelhetnek a baromfitartók állatjóléti többletvállalásokért cserében. A 148-as rendelet forráskerete 2023-ban is 12,5 milliárd forint, amiből 2,4 milliárd forintot dedikáltan a baromfitartók, 1,4 milliárd forintot a vemhes üszőkre lehet igényelni. Új elem az AMR (antimikrobiális rezisztencia) elleni védekezéshez elvégzett vizsgálatokra biztosított 600 millió forint. Az állati hulla elszállításra 4 milliárd forintot különítettek el erre az évre. Az állattenyésztőket érintő csekély összegű támogatások jogcíme és azok keretei így nézek ki:

  • tenyészkos, tenyészbak beállítás: 350 millió Ft
  • tenyészbika beállítás: 700 millió Ft
  • rendezett piaci kapcsolatok kialakítása: 40 millió Ft
  • nyúltenyésztés támogatása: 100 millió Ft
  • méhészeti járművek támogatása: 100 millió Ft
  • méhegészségügyi támogatás: 950 millió Ft
  • hal tenyészanyag támogatás: 100 millió Ft
  • szárított takarmány támogatása: 180 millió Ft.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?