Elárulta a magyar gazda: így lehet garantáltan toxinmentes a kukorica
Direkt korai kukoricát kell vetni, hogy hamar bekerüljön a magtárba, és elkerüljük a toxinképződést.
Direkt korai kukoricát kell vetni, hogy hamar bekerüljön a magtárba, és elkerüljük a toxinképződést.
A durum búzával és a lencsével ellentétben bizakodóak a kanadai gazdák a repcét és tavaszi búzát illetően.
A kiadványból kiderül, hogy milyen kihívásokkal kell megküzdenie az őszi káposztarepcét termesztőknek.
Nálunk minden a mag körül forog!
Egy újabb aszályos nyári szezon sújtja a tavaszi kultúrákat, különösen a kukoricát, melynek terméskilátásai hétről hétre romlanak
Az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalatai ellenére még mindig komoly potenciál van a repce termesztésében Magyarországon.
Minden termesztési körülményhez!
Minden évben az ország számos pontján végzünk fajtakísérleteket, hogy a legújabb és legmegbízhatóbb őszi búza-, árpa- és repcefajták teljesítményéről pontos képet tudjunk adni partnereinknek
Tudatos, megértő és nyitott látásmóddal növelhetjük jövedelmezőségünket a repcetermesztés során.
Egyszerre kell kiaknázni a kedvező időszakokat és felkészülni az egyre szélsőségesebb körülményekre a gazdáknak.
Egy jól időzített kezeléssel hektáronként akár 300-500 kilogrammnyi termés is a gazdánál maradhat.
A repce aratásához használt kiegészítők és speciális adapterek iránti kereslet igencsak megtorpant.
A repcetermés minősége múlik azon, hogy elegendő csapadékot kapnak-e a növények a következő időszakban.
Egyre fokozódik az aszályhelyzet Magyarországon, ráadásul a várt országos, áztató esők sem akarnak megérkezni.
Hiába vannak egyre ellenállóbb fajták és hibridek, 2018 óta folyamatosan veszít a népszerűségéből az őszi káposztarepce Magyarországon.
Szigorú szabályokat kell betartania a termelőknek, a kezelésnek súlyos kockázatai lehetnek.
Vannak, akik a nehézségek hatására csökkenteni próbálnak a termelési költségeiken, ám ez sose jó megoldás.
Kanadában egyre több gazda termeszt repce helyett tavaszi búzát, míg az Egyesült Államokban ez a növény van visszaesőben.
A jövőben nem a tápanyagellátás és a növényvédelem, hanem a genetika lesz az egyik legfontosabb tényező a szántóföldi növénytermesztésben.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.