Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a hazai termelők 2025-ben összesen 428,5 ezer tonna biológiai termésnövelő szert használtak fel. Az elmúlt évtizedek intenzív műtrágyázása, a klímaváltozás és a talajerő-gazdálkodás háttérbe szorulása miatt a felső talajréteg biológiai aktivitása jelentősen lecsökkent, ezért a tudatos talajjavítás elengedhetetlenné vált a mezőgazdaságban. A gazdálkodók a 2024-es 15,7 milliárd forintos forgalom után 2025-ben már 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen termékekre. Érték alapján a legnépszerűbbek a növénykondicionálók és a biostimulátorok voltak, amelyek a piac 28,3 százalékát fedték le. Ezeket a szerves és ásványi trágyát, illetve ipari melléktermékeket tartalmazó készítmények követték 19 százalékkal, míg a harmadik helyen a talajoltó és tarlóbontó anyagok álltak 15,3 százalékos részesedéssel.
Mennyiségi szempontból némileg eltérően alakult a felhasználás, ugyanis a legnagyobb volumenben, az összes értékesített mennyiség több mint felét kitevő, 52,5 százalékos arányban komposztot és tőzegféléket vásároltak a gazdák. A második helyet a szerves és ásványi trágyák, valamint az ipari melléktermékek szerezték meg, míg a harmadik legjelentősebb kategóriát a talajjavítók alkották, amelyek közül a mésziszap bizonyult a legkeresettebbnek.
A kínálat szintén folyamatosan bővül, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nyilvántartásában jelenleg közel ezer egyedi összetételű termék szerepel. Kizárólag a 2025-ös évben 107 talaj- és növénykondicionáló kapott új vagy meghosszabbított forgalomba hozatali engedélyt. A piacon túlnyomórészt a szerves és szervetlen alapú termékek dominálnak, miközben a műtrágyával kevert anyagok aránya mindössze 10 százalék körül alakul.
Az AKI elemzése ugyanakkor rávilágít arra, hogy a biológiai termésnövelők hatása a hagyományos vegyi készítményekkel szemben jellemzően lassabban jelentkezik. Mivel azonban ezek a megoldások a talajélet javítását és a termőképesség fenntartását szolgálják, lényegesen tartósabb eredményt biztosítanak. A szakértők szerint a jövő mezőgazdaságában kulcsszerepet kapnak majd azok a technológiák, amelyek a pillanatnyi hozamnövelés helyett a talajok hosszú távú egészségének megőrzésére összpontosítanak.
