A repcetermesztésből származó jövedelem maximalizálása összetett kihívás, amely számos agronómiai, környezeti és piaci tényező stratégiai megközelítését igényli.
A BactoFil® Repce + TrichoMax együttes alkalmazása megold minden fontos mikrobiológiai feladatot a repce korai, őszi fejlődésében.
Továbbra sincsenek könnyű helyzetben a magyar méhészek, de idén még az időjárás is alaposan kifogott rajtuk.
Szakértők világítanak rá a legfontosabb tulajdonságokra, amelyekkel a hibrideknek rendelkeznie kell
Igen csapadékos napokat tudhatunk magunk mögött, ám a sok eső nem minden növénynek tett jót.
A szakértő szerint a sikeres repcetermesztés a minőségi hibridválasztással kezdődik.
Nemesítő cégek szakemberei mutatják be az idei ősztől forgalomba kerülő repcéket
2024-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,9 millió hektár volt.
A repce számos kiváló tulajdonsága miatt Magyarországon továbbra is fontos helyet foglal el az olajos növénykultúrában.
Az enyhe csapadékos és meleg időjárás miatt jobban oda kell figyelni most a földeken.
Az Alföld és a Tiszántúl középső tájain fokozódott az aszály, és nem látszik, hogy érkezne az eső.
Megtorpant a repce vetésterületének folyamatos zsugorodás, azt azonban még nem lehet tudni, milyen lesz az idei termés.
Most hétvégén ismét változik időjárásunk jellege, az előttünk álló egy hétben visszatér a meleg.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést.
Hiába indult be a szezon a megszokottnál jóval korábban, nem túl derűlátóak a magyar méhészek az idei évet illetően.
Kismányoky András és Szemerits Balázs kalauzol bennünket az idén rendkívül korán virágzó repce állományokban.
Már most élénsárga színben pompáznak a repceföldek, pedig még csak április eleje van.
Tavasszal a vegetáció megindulásakor a legfontosabb feladat az őszi búza és a repce nitrogén fejtrágyázásának megtervezése.
A tél enyhe, viszonylag fagymentes időjárása kedvező feltételeket teremtett a 2023 őszén elvetett repcék számára, melyek így jól fejlődtek.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
