Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Bizottság (EB) és partnereik az Európai Unió (EU) tagállamaiban elindítják a #PlantHealth4Life-kampányt.
Nemcsak az emberi egészségre nézve jelent veszélyt, a növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás – hívta fel a figyelmet a Másfélfok szakportál.
A kormány a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának keretében új elemeként bevezeti a termeléshez kötött támogatásokat. Elsősorban a munkaintenzív ágazatok összesen 1,2 milliárd euró támogatásban részesülnek 2015 és 2020 között.
Az Európai Unióban tapasztalható engedékeny hozzáállás ellenére Magyarország továbbra is ragaszkodik a GMO-mentes stratégia fenntartásához - mondta Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára szerdán, a Roadshow a GMO-mentes mezőgazdaságért című előadássorozat utolsóelőtti, szekszárdi állomásán.
Az Agro Napló szerkesztősége cikksorozatot kíván indítani a „kisebb jelentőségű szántóföldi növényekről”. Arra kéri és biztatja a szerzőket, hogy mutassák be, ismertessék értékeiket és termesztési tudnivalóikat, mert a kis növények hasznukat tekintve nemegyszer óriások.
Szeptemberben már hagyomány a Gödöllõi õsz programja, amely idén 14. alkalommal fogadta vendégei sokaságát a nyár végi ragyogó idõben, amikor igazolt mulasztásnak számított a földjeiken dolgozó gazdák távolmaradása. De elsõ alkalommal jelent meg a rendezvényen a külföldi hallgatók népes csoportja, igazolandó, hogy Magyarországnak nyitnia kell az egész világra.
Napjainkban az õszi káposztarepce fontossága látványosan megnövekedett. Ez megmutatkozik a termõterület gyors növekedésében, a 2009-2010-es termesztési ciklusban a vetett terület megközelítette a 300 000 ha-t. A másik tendencia a termesztés intenzívebbé válása, ami megmutatkozik a technológia szinte minden elemében, a növényvédelemben is. Az intenzív növényvédelmet megköveteli a termõterület gyors növekedésébõl fakadó fokozott veszélyeztettség a károsítók, fõképpen a tavaszi kártevõk oldaláról. Természetesen meg lehet ezt közelíteni közgazdasági oldalról is, a megvédett termés nagyobb értéke indokolja a védelmet.
A nitrogén a termés mennyiségét és minõségét is egyaránt jelentõsen befolyásolja. A kijuttatott mûtrágya hatóanyagok közül volumenben és értékben egyaránt a legnagyobb a felhasználása. Jelentõsége és fontossága ellenére a dózisok megállapítása vagy empirikus vagy a kevésbé pontos humuszból történõ becslés alapján történik.
Az elmúlt idõszakban a sertéstartók szorgalmazták a hígtrágya kezelésének és kijuttatásának korszerû, környezetkímélõ megoldását. A technológia fejlesztésére ösztönzõleg hat a környezetvédelmi szabályok szigorodása, illetve a biztonságos, környezetkímélõ hígtrágyatárolást, -kezelést érintõ törvény.
Az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlya az elmúlt években megbomlott. Ezért az agrárirányítás az utóbbi idõben kiemelt figyelmet fordít a negatív tendencia megállítására, és a kedvezõtlen folyamat visszafordítására. Az állattenyésztés gazdaságossá tételében a minõségi takarmányozásnak kulcsszerepe van. Ezt támasztják alá a kutatók alább közreadott eredményei is.
A növénytermesztéssel foglalkozók már régen felfigyeltek arra az összefüggésre, amely szerint huzamosan, ugyanazon a területen, ugyanazoknak a növényeknek a termesztése fokozatos terméscsökkenést eredményezett. Már a rómaiak (Cato) leírták, hogy azonos területen huzamos ideig nem szabad gabonát vetni a romló terméseredmények miatt. Azt is tapasztalták, hogy a pillangós növények kedvezõ hatással vannak a talaj termékenységére.
A piaci verseny és a folyamatosan dráguló mezõgazdasági inputok következtében egyre több gazdálkodó látja be a tudatos, tudományos alapokon nyugvó gazdálkodásban rejlõ elõnyöket. Egyre többen veszik észre, hogy jövõjük erõforrásaik hatékony kihasználásán múlik, melynek egyik eleme a hatékony és környezetkímélõ tápanyag-ellátás.
Generatív szaporítás Az ivaros szaporodás alapját az a folyamat képezi, amelynek során két ivarsejt egyesül. Eredményeként új sejt, a csírasejt jön létre (zigóta). E szaporítás során magvetéssel hozzuk tehát létre az új növényt. A következõ esetekben találkozhatunk vele: alapfajok szaporítása esetén, magonc alanyok elõállításakor, valamint olyan díszváltozatoknál, amelyek értékes tulajdonságaikat magról történõ szaporítás során is nagy számban átörökítik. A legfontosabb tudnivaló, hogy az új növény (magonc) a szülõ tulajdonságait nem teljes egészében hordozza, így a szelekció alapját is képezheti.
A „Magyarország Kultúrflórája” sorozat bemutatásával az Agro Napló hasábjain azért foglalkozunk, mert szeretnénk, ha a lap tisztelt olvasói a sorozat folyamatosan megjelenõ füzeteivel elsõként ismerkednének meg.
Az õszi vetésû növények talajmûvelése késõn lekerülõ elõvetemények után Az õszi vetési idõszak augusztus 20-tól október végéig tart. Augusztusban vetik a repcét és a bíborherét, telepítik az évelõ pillangós növények egy részét, szeptemberben vetik az õszi takarmánykeverékeket, az õszi árpát és a rozsot, október 20-ig pedig az õszi búzát.
Az õszi búza termesztõ területek szántóföldi térfoglalása igazolja a növény nemzetgazdasági szerepének jelentõségét. Az élelmezési és takarmányozási szükségletek hazai megtermelése az ökológiai, a termesztéstechnológiai és biológiai feltételek mellett megoldottnak tekinthetõ. Adottságainkra figyelemmel számolni kell az exportpiaci lehetõségekkel is, amelyeknek sikere a kereskedelem hatékonyságának tükrében értelmezendõ.
Az intenzív műtrágyázás bevezetése óta egyre kevésbé vagyunk a talaj természetes tápanyagellátó képességére utalva. A három fő tápelem (NPK) országos mérlegét tekintve hazánkban az 1960-as évek első felében a foszfor, majd a hetvenes évek elejére a nitrogén és a kálium mérlege is pozitívvá vált. A nagyadagú és rendszeres műtrágyázás hatására az 1980-as évek végéig a terméshozamok örvendetesen növekedtek hazánkban, majd a 90-es évek elejétől a műtrágya felhasználás drasztikus visszaesésével a terméseredményekben is hanyatlás következett be.
Zala megye területére nagy kiterjedésû, homogén domborzat nem jellemzõ. Nemcsak a felszín szabdalt dombokkal, völgyekkel, erdõvel, füves és szántó területekkel, de a talajok is nagyon sokfélék.
Elõzõ számunkban a másodvetésû szántóföldi növények sikeres termesztésének általános kérdéseivel foglalkoztunk. Most pedig dióhéjban sorra vesszük a lehetõségeket és a fontosabb tennivalókat. A lehetõségeket nagyban befolyásolja az idõtényezõ. Májusi másodvetésben pl. vállalkozhatunk a kukorica, napraforgó, szója, köles, mohar, cirok, bab magtermesztésre is rövid tenyészidejû fajtákat választva. Júniusban már szûkülnek a lehetõségeink, de még a silókukorica, a silónapraforgó, a keszthelyi keverék nyári változata a csemegekukorica, a zöldbab, a mohar, a köles, a fontosabb zöldtrágya növények (napraforgó, csillagfürt, facélia, tavaszi repce, olajretek) sikerrel termeszthetõk. Itt jegyezzük meg, hogy az ún. alávetett herefélék (szarvaskerep, bíborhere, fehérhere, somkóró és füves társításai) termését inkább takarmányként tervezzük hasznosítani, talajgazdagításra elégedjünk meg tarló- és gyökérmaradványaikkal.
LEMORZSOLÓDVA…
