Mûvelés hatása az agronómiai talajszerkezetre (x)
„A talaj gyakori mozgatása szerves anyagban való elszegényedéséhez, a szerkezet leromlásához vezethet”. Ezt a gyakran elhangzott kijelentést érdemes k...
„A talaj gyakori mozgatása szerves anyagban való elszegényedéséhez, a szerkezet leromlásához vezethet”. Ezt a gyakran elhangzott kijelentést érdemes k...
Világszerte tapasztalható tendencia a biostimulátor készítmények robbanásszerűen növekvő felhasználása. Ennek számos oka van, a termés minőségének és...
A növényi produkciót a talajok minõsége és az éghajlat évrõl évre történõ változékony megjelenési formája, az idõjárás alapvetõen befolyásolja. A tala...
Környezetünk nagy mértékû terhelése a XIX. századi ipari forradalom után gyorsult fel. A fokozatosan megtelepedõ nagyipar, ezen belül a magas input ig...
A tavaszi vetésû növényeket három csoportba soroljuk. Megkülönböztetünk korai, közepes és késõi vetésû növényeket. A korai vetésû növények közé sorolj...
A talajmûvelési technológiák, a különbözõ talajmûvelési eljárásokat és a talajmûvelésnél alkalmazható eszközöket foglalják rendszerbe. A talajmûvelési...
A hüvelyes növények ökológiai feltételek által meghatározott termeszthetõségi területe hazánkban 1,15 millió hektár, melybõl a borsó és a szója termes...
A növények vízgazdálkodásával kapcsolatos egyéb fogalmak, kifejezések Vízfelhasználás hatékonysága: egységnyi fitoprodukció elõállításához elhasznált...
Az, hogy hazánk agroökológiai feltételei kiváló lehetõséget biztosítanak a minõségi búzatermesztés számára, valamennyi agrárszakember számára nyilvánv...
Az AGRO-NAPLÓ elõzõ (2004/1-2.) számában a széles (45-76 cm) sortávolságú szántóföldi kultúrnövények - a köznyelvben: kapásnövények - magvainak vetésé...
Általánosságban elmondható, hogy a zöldségtermesztésben a talajok jobban el vannak látva tápanyaggal, mint a szántóföldi növények esetében. A legjobb...
A cink az élõ szervezetek számára nélkülözhetetlen mikroelem. A növényi enzimek (enoláz, aldoláz, karboxipeptidáz, lecitináz stb.) mûködését szabályoz...
Magyarország mezõgazdaságát mozaikosan elhelyezkedõ termõhelyi adottságok jellemzik. Ennek magyarázata a felszíni, talajtani és éghajlati adottságok v...
A növénytermesztésben a talajnak, mint megújuló természeti erõforrásnak, kiemelt jelentõsége van. A talaj vízgazdálkodása a talaj termékenységének ala...
A csepegtetõ és mikroöntözõ rendszereket fõleg a korlátozott vízkészlettel rendelkezõ területeken alkalmazzák szõlõ és gyümölcs ültetvényekben, tovább...
A növények lehetséges termõképességének kihasználása csak akkor lehetséges, ha –sok más tényezõ mellett- a makro- mezo- és mikroelemek folyamatosan ki...
Napjainkban a zöldségtermesztésben, egy kevésbé látványos, de annál sokkal mélyrehatóbb, szemléleti és technológiai változásnak lehetünk tanúi.
A cukorrépa termesztés közgazdasági helyzete, megítélése, a termesztés lehetõségei és feltételei jelentõs mértékben megváltoztak az utóbbi években. A...
A szántóföldi növények termesztése ciklikus, az év jól körülhatárolható idõszakához kötõdik. Ugyanakkor a gazdálkodás folyamatos tevékenység és nem fe...

Az EFSA legfrissebb éves járványügyi jelentése szerint 2025-ben az EU egész területén nőtt az ASP járványkitöréseinek száma 2024-hez képest.
Dél-Szlovákiában a rendkívül száraz tavaszi időjárás miatt a megszokottnál hetekkel korábban megkezdődött a munka.
Jelentősen nőhet az európai, ezen belül pedig a francia őszibarack- és nektarintermés a 2026-os szezonban.
Vannak olyan ágazatok, ahol a külföldi munkavállalók nem elveszik a magyarok munkáját, hanem megmentik a hazai vállalkozásokat.
Kifejezetten aktív volt hazai termőföldpiac 2025 decembere és 2026 májusa között.