Több mint egymillió hektáron, mintegy 18 ezer magyar gazda alkalmazza már sikerrel a mikrobiológiai talajoltást és a tarlóbontást.
A klímaváltozás drámaian átrajzolja a magyar szőlő- és gyümölcstermesztés jövőjét.
A politikus a parlamenti meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a vidékpolitika nem korlátozódhat kizárólag az agrárium támogatására.
Kulcsszerepet játszanak az erdőszegélyek a biodiverzitás és a klímaadaptáció szempontjából
A Föld légkörőben lebegő mikroműanyagoknak is része lehet a globális felmelegedésben.
A gabonaszárítók létesítése helyett egyre inkább a gabonahűtésben látják a jövőt a magyar gazdák.
A klímaváltozás egyértelműen alkalmazkodásra késztet minket. Fontos azonban, hogy ismerjük meg a jelenséget, amivel szembe kell néznünk.
A 2025-ös év komoly megpróbáltatásokat hozott a mezőgazdaság számára mind Magyarországon, mind világszerte.
A magyar szántóföldi növénytermesztés ma kaotikus helyzetben vergődik, miközben a gazdák a jövőt keresik a termőtalaj és a klímaváltozás szorításában.
A kihívásokat hogyan lehet legyőzni? Mit tehet a gazdálkodó?
A magyar termelők számára az egyik legnagyobb kihívás jelenleg az, hogy egy olyan piacon kell helytállniuk, ahol a versenytársak jóval enyhébb szabályozási környezetből érkeznek.
A Mátraalja ásványi anyagokban gazdag talaja egyedülálló zamatot kölcsönöz a Simon család gyümölcseinek, melyekből nemcsak friss áru kerül a piacra, hanem prémium minőségű gyümölcslevek is készülnek.
A klímaváltozás, fenntartható fejlődés, környezetvédelem stb., annyi ilyen szlogent hallunk, hogy lassan el sem hisszük azt sem, ami történik.
Jelentősen nőtt a szójatermesztés iránti kedv Magyarországon, a vetőmaggal azonban vannak problémák.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
„Integrált növényvédelem válasza a klímaváltozásra” címmel készült 6 részes videósorozat célja, hogy bemutassa a betegségeket, kártevőket a káposzta,...
A globális felmelegedés számos negatív hatása ismert, és most egy újabb elemmel bővülhet a lista: a növényekkel élő mikrobák is veszélyben lehetnek em...
Az Agrárminisztérium célja, hogy a gazdák a klímakárok megelőzéséhez különböző fejlesztéseket, termelési gyakorlatokat alkalmazzanak és kockázatkezelé...
A hazai nagyvadlétszám országos szinten elérte azt a határt, amely már nem tartható. A klímaváltozás tekintetében emberi beavatkozásokra is szükség va...
A hazai növénytermesztés utóbbi két évének középpontjában a szélsőségek álltak. Mindez szakmai és közgazdasági megközelítésből is igaz. Családom az al...
A FAO jelentése szerint az akvakultúra történelmi mérföldkőhöz érkezett, mivel a globális víziállat-termelés több mint felét már ez az ágazat biztosítja.
2025-ben világszerte már 216 millió hektáron termesztettek génmódosított növényeket.
A klímaváltozás és a technológiai fordulat határozhatja meg a hazai uborkatermesztés jövőjét.
A hőség az állatokat is megviseli, a hőstressz pedig egyre súlyosabb pénzügyi nehézségeket jelent az állattartóknak.
Meglepő eredményeket hozott a 2025-ös hazai búzatermés fuzárium-fertőzöttségét vizsgáló kutatás.
