Meglepő hírek jöttek a jégkármérséklő rendszerről: ezt sokan nem tudták

Meglepő hírek jöttek a jégkármérséklő rendszerről: ezt sokan nem tudták

Agro Napló
A 2018 óta működő, országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer (JÉGER) közel felére csökkentette a mezőgazdasági jégkárokat Magyarországon. Bár az adatok egyértelműen igazolják a hatékonyságát, az ország keleti részén az elmúlt évek aszályai miatt sokan tévesen a rendszert okolják a csapadékhiányért. A technológia azonban nem gátolja az esőt, csupán a jégszemek méretét csökkenti - írta meg az Agrárszektor.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett, közel ezer talajgenerátorból álló hálózat nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a lakossági és ipari létesítményeket is védi. A HungaroMet adataira támaszkodó rendszer megelőző jelleggel működik. A zivatarfelhők kialakulásakor ezüst-jodidot juttat a légkörbe, ami megakadályozza a hatalmas jégdarabok létrejöttét, és sok apró jégszemcsét hoz létre.

Az eredmények magukért beszélnek, hiszen a rendszer indulása előtti időszakhoz képest 44%-kal csökkent a jégkárra bejelentett területek nagysága. Fontos adat, hogy 2018 és 2025 között Európában 170%-kal, a szomszédos országokban pedig 139%-kal nőtt a két centiméternél nagyobb jégdarabok okozta bejelentések száma. Ezzel szemben hazánkban ez a növekedés mindössze 26%-os volt, hiába szaporodtak el a szupercellás zivatarok.

A sikerek ellenére a JÉGER megítélése kettészakadt az országban. Míg Nyugat-Magyarországon a gazdálkodók elismerik és hasznosnak tartják a védekezést, addig az aszálytól leginkább szenvedő keleti országrészben egyre többen a rendszert teszik felelőssé a tartós csapadékhiányért. A tudományos bizonyítékok és az évtizedes tapasztalatok azonban egyértelműen cáfolják ezt a tévhitet.

A technológia kizárólag a jégszemek méretét képes befolyásolni. Az eső mennyiségére, területi eloszlására vagy a felhők mozgására semmilyen hatással nincs. Fontos leszögezni: a generátorhálózat nem idéz elő csapadékot, de nem is szünteti meg azt.

A helyzet paradoxona, hogy éppen a tartósan forró, aszályos időjárás miatt alakul ki kevesebb jégveszélyes zivatarfelhő, így a generátorokat is ritkábban kell bekapcsolni. Az indulás óta sosem üzemelt még olyan keveset a hálózat, mint idén tavasszal. Április közepe és május közepe között mindössze nyolc napon volt szükség védekezésre, és egy gép átlagosan csupán nyolc órát működött. Sőt, több járásban egyszer sem kellett elindítani a berendezéseket.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK

Ez súlyos probléma itthon: azonnali lépésekre van szükség a kormánytól

Magyar Péter új kormánya azonnali lépéseket tesz a történelmi aszály és a kritikus hazai vízügyi helyzet kezelésére. A több éve halmozódó csapadékhiány miatt a folyók és tavak vízállása drámaian alacsony. A szakemberek ezért a téli és tavaszi vízkészletek visszatartásában, valamint egy átfogó vízgazdálkodási stratégia kidolgozásában látják a megoldást.

EZT OLVASTAD MÁR?