Az elmúlt évek extrém időjárási körülményei miatt jelentősen átalakult a hazai vetésszerkezet. A napraforgó szerepe látványosan felértékelődött. Ennek oka, hogy a többi olajos magvú növényhez képest sokkal jobban tűri az aszályos időszakokat, miközben jövedelmezősége stabil maradt. A növény iránti globális kereslet ráadásul folyamatosan nő. Már nemcsak az étolajpiacon mutatkozik iránta hatalmas igény, hanem az állati takarmányozásban és a dinamikusan bővülő bioüzemanyag-iparban is.

Bár a bioüzemanyagok iránti fokozódó igény világszerte élénkíti a növényi olajok piacát, Európában továbbra is az élelmiszer- és takarmányszektor jelenti a stabil alapot. A magyar élelmiszeriparban a korábbi inflációs és geopolitikai sokkok után fokozatos stabilizálódás, valamint a fogyasztói kereslet helyreállása figyelhető meg. Bár a vásárlói döntések során továbbra is az ár a legfőbb szempont, az egészségtudatosság és a fenntarthatóság egyre hangsúlyosabban jelenik meg az elvárások között. Ma már az alapélelmiszerek piacán sem elég csupán egy terméket a polcokra tenni. A márkáknak értéket, megbízhatóságot és környezettudatos működést is közvetíteniük kell a vásárlók felé.

Az iparág számára jelenleg az időjárási szélsőségek jelentik a legnagyobb kihívást, különösen a folyamatos alapanyag-ellátás biztonsága szempontjából. A zavartalan termelés érdekében egyre fontosabbá válnak a helyben előállított, rövid ellátási láncú fehérjeforrások, valamint a gazdákkal kialakított hosszú távú, szoros partnerségek. Ebben a turbulens gazdasági környezetben komoly versenyelőnyben vannak a kiterjedt nemzetközi háttérrel rendelkező vállalatok. A hazai piacon több mint húsz éve jelen lévő, martfűi feldolgozóüzemmel és budapesti központtal is rendelkező Bunge példája jól mutatja ezt a tendenciát. A vállalat globális hálózata, modern tárolási technológiája és diverzifikált beszerzési stratégiája teszi lehetővé a gyors reagálást a piaci sokkokra és az ellátási zavarokra.

Mivel a hazai mezőgazdaság egyre szorosabban integrálódik az európai és világpiaci folyamatokba, a szektort ma már nem lehet elszigetelten kezelni. Az agrárium jövője a fejlett, magas hozzáadott értékű feldolgozás és a fenntartható technológiák alkalmazása felé mutat. A piaci szereplők ugyanis csak így képesek egyszerre megfelelni a klímaváltozás kihívásainak és az átalakuló fogyasztói igényeknek.