Lőrincz Viktória a kinevezése előtti bizottsági meghallgatáson kiemelte, hogy a vidék jövője nem pusztán szakpolitikai kérdés. Szerinte ez az élelmiszer-ellátásbiztonság és a zöldátállás sikerének is alapfeltétele. Személyes somogyi tapasztalataira hivatkozva rámutatott, hogy az elmúlt másfél évtizedben a döntések egyre távolabb kerültek az önkormányzatoktól és a helyi emberektől. A fejlesztési források elosztása elvesztette a rendszerszerűségét, ami sok térségben növelte a települések kiszolgáltatottságát.

Ezen a gyakorlaton a jövőben változtatna. Az eseti, alkalmi támogatások helyett hosszú távon kiszámítható vidékpolitikát sürget. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a vidékfejlesztést nem szabad azonosítani a mezőgazdaság finanszírozásával. A vidéknek saját, az agráriumtól független fejlesztési logikával kell rendelkeznie.

A politikus a versenyképesség gátjának nevezte a lassú ügyintézést és a bonyolult hivatali eljárásokat. Emiatt az e-közigazgatási rendszerek felgyorsítását és egyszerűsítését tervezik. Szólt a közigazgatás nehéz helyzetéről is, ahol a túlterheltség és a kiszámíthatatlan karrierutak komoly szakemberhiányt okoztak. Éppen ezért a jövőben sokkal inkább a partnerségre és a helyiek bevonására kell építeni a településfejlesztést.

Stratégiai fontosságúnak nevezte az új Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium létrehozását, amelynek feladata a fejlesztési források eredményes koordinálása lesz. A fő cél az, hogy a támogatások maradéktalanul hasznosuljanak, és kézzelfogható eredményeket hozzanak.

Lőrincz Viktória szerint elengedhetetlen a város és a vidék kapcsolatának helyreállítása is. Míg Budapest az ország gazdasági motorja, jelenleg hiányoznak az erős regionális központok. Ezzel párhuzamosan a kisebb városok folyamatosan leszakadnak. A cél az, hogy a főváros és a vidék a jövőben egymást erősítő partnerekké váljon.

A jövő legfontosabb kihívásai között említette a klímaváltozást és a vízgazdálkodást. Kiemelte, hogy a vízmegtartás nem csupán agrárkérdés, hanem az egész társadalom jövőjét meghatározó ügy. Ebben a munkában a Herman Ottó Intézet kaphat kulcsszerepet, amely a tervek szerint országos szakmai tudásbázisként működne a jövőben.