Május végén intenzív csapadék érte Kína legfontosabb búzatermő térségeit, köztük Honan tartományt, amely önmagában az ország búzatermelésének több mint egynegyedét adja. Az elemzői becslések szerint 4,8-10 millió tonna búza károsodhatott a túlzott nedvesség miatt, ami sok esetben kalászon belüli csírázást idézett elő. Az ilyen gabona élelmiszeripari feldolgozásra már nem alkalmas, ezért várhatóan takarmányként hasznosítják. A helyzetet ugyanakkor enyhítette, hogy az esőzéseket követően szárazabb időjárás érkezett, ami lassította a további minőségromlást. Emiatt a teljes termésmennyiség továbbra is kedvezően alakulhat, azonban a kieső jó minőségű búza pótlására Kína várhatóan nagyobb mértékben fordulhat a nemzetközi piacok felé.

A kínai import növekedése különösen érzékenyen érintheti a világpiacot, hiszen a búza ára az év eleje óta már így is jelentősen emelkedett. A drágulást többek között az Egyesült Államokban tapasztalt aszály, valamint az El Niño időjárási jelenséghez kapcsolódó kedvezőtlen termelési körülmények hajtják.

A kínai búzabehozatal már az idei év első négy hónapjában is látványosan, több mint 130 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A szakértők szerint a mostani terméskárok hatása várhatóan csak később jelenik meg a kereskedelmi adatokban, hasonlóan a 2023-as esethez, amikor az időjárási károk nyomán csak hónapokkal később ugrott meg az import.

A betakarítás ráadásul még korántsem zárult le, így a végleges terméseredmények egyelőre bizonytalanok. Az aratás eddig a termőterületek kevesebb mint felén fejeződött be, miközben a meteorológiai előrejelzések újabb esőzéseket és erős szelet valószínűsítenek. Ezek nemcsak lassíthatják a munkálatokat, hanem további minőségi és mennyiségi veszteségeket is okozhatnak a kínai gabonatermelők számára.