Bujáki Ferenc azután került a hírekbe, hogy hónapokon át manipulálta egy egri áruház önkiszolgáló kasszáit. Műszaki cikkek, élelmiszerek és játékok valódi vonalkódja helyett rendszeresen sárgarépát ütött be, így az áruk tényleges értékének csak töredékét fizette ki. Végül akkor bukott le, amikor közel 50 ezer forintnyi árut - köztük három doboz Legót és mosóport - alig kétezer forintért próbált kivinni az üzletből - írja a Pénzcentrum. 

A nemzetközi szakirodalomban banántrükknek nevezett csalás a kiskereskedelem egyik leggyakoribb önkiszolgáló kasszás visszaélése. A vásárló ilyenkor egy drága terméket egy jóval olcsóbb, mérlegelt áru - például banán vagy hagyma - kódjával rögzít. Mivel a rendszer érzékeli a vonalkódolvasást, a mérést és a fizetést, a tranzakció első ránézésre szabályosnak tűnik.

A visszaélés felderítését nehezíti, hogy egyetlen dolgozónak egyszerre kell felügyelnie több kasszát, kezelnie a hibás leolvasásokat, ellenőriznie a korhatáros termékeket és jóváhagynia a mérleg riasztásait. A szándékos csalás ezért könnyen összemosódhat a hétköznapi hibákkal és technikai problémákkal.

Az önkiszolgáló kasszák a vásárlók viselkedésére is hatással vannak. Pénztáros hiányában sokan kevésbé érzik a közvetlen emberi kontrollt, ezért úgy gondolják, nem lopnak, csupán „kijátsszák a rendszert”. Ezt az önigazolást erősítheti az infláció miatti elégedetlenség vagy az az érzés, hogy a vásárlók végzik el a pénztáros munkáját. Másokat egyszerűen a lebukás csekélynek vélt kockázata vagy a szabályszegés izgalma motivál.

A banántrükk mellett más módszerek is gyakoriak: egyesek egyszerűen nem olvasnak be minden terméket, mások olcsóbb árucikk vonalkódját használják, vagy a mérleg működését próbálják kijátszani. Ezeket a próbálkozásokat sokszor nehéz megkülönböztetni a figyelmetlenségből eredő hibáktól, ezért a dolgozók gyakran rutinszerűen kezelik a riasztásokat.

A szándékos félreárazás vagy a fizetés nélküli távozás azonban nem számít ártatlan spórolásnak. Jogi értelemben vagyon elleni jogsértésről van szó, amely az okozott kártól és a körülményektől függően szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősülhet. A néhány ezer forintos „megtakarításból” így könnyen rendőrségi eljárás, pénzbüntetés, kártérítési kötelezettség vagy akár ennél súlyosabb jogkövetkezmény lehet.