A boltokban kapható előrecsomagolt élelmiszereken kötelező feltüntetni többek között az energia-, zsír-, telítettzsírsav-, szénhidrát-, cukor-, fehérje- és sótartalmat. Az összehasonlíthatóság érdekében ezeket az értékeket minden esetben 100 grammra vagy 100 milliliterre vetítve kell megadni, amelyet a gyártók szükség esetén adagonkénti értékekkel is kiegészíthetnek.

A szakemberek szerint a tápértéktáblázatot mindig összességében érdemes értékelni, nem pedig egyetlen adat – például a cukortartalom vagy a fehérjemennyiség – alapján dönteni.

A csomagoláson szereplő referencia-beviteli értékek (RI) hasznos támpontot nyújtanak, ugyanakkor az egyéni tápanyagszükséglet életkortól, egészségi állapottól és életmódtól függően jelentősen eltérhet. A címkén szereplő tápértékadatok laboratóriumi vizsgálatokból, receptúraalapú számításokból vagy megbízható szakmai adatbázisokból is származhatnak. A laboratóriumi mérések ugyan a legpontosabb ellenőrzési módszert jelentik, a tapasztalatok szerint a hatósági ellenőrzések során feltárt hiányosságok többsége nem a termék összetételéből, hanem a hibás címkézésből vagy pontatlan számításokból adódik.