Az MBH Bank Ágazati Kitekintő rendezvényén elhangzottak alapján a magyar kiskereskedelmi forgalom 2024 óta újra bővül, ám ez a növekedés egyelőre mérsékeltebb, mint a környező államokban. Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője ezt azzal magyarázta, hogy a háztartások a magas inflációs időszak után még nem tértek vissza a korábbi fogyasztási szintre. A lakosság a többletjövedelmét inkább megtakarítja vagy szolgáltatásokra költi, így az árucikkek beszerzése visszafogottabb maradt az uniós átlagnál. Az idei év ugyanakkor már kedvezőbb képet mutat, a hazai bővülés üteme ugyanis mostanra minimálisan meghaladta az európai uniós átlagot.

A piaci szereplők folyamatosan alkalmazkodnak a nehezebb gazdasági és szabályozási környezethez, aminek köszönhetően elmaradt a tömeges boltbezárási hullám. Tavaly az üzletek mintegy 2,9 százaléka zárt be, ami a korábbi évekhez viszonyítva már normalizálódó, konszolidált folyamatot jelez. A változások azonban átrendezték a piacot, hiszen a vásárlók jelentős része a vegyes élelmiszerboltokat részesítette előnyben, ami az árstopok hatásaival kiegülve leginkább a szaküzleteknek, például a henteseknek, pékségeknek és a zöldségeseknek okozott veszteséget.

Az élelmiszerpiacon eközben egyre hangsúlyosabbá válnak a globális makrogazdasági folyamatok. Héjja Csaba, az MBH Bank agrárstratégiai ügyfelekért felelős értékesítési vezetője rámutatott, hogy tizenöt-húsz évvel ezelőtt még az időjárás volt a legfőbb ármeghatározó tényező, ma azonban az árakat már a geopolitikai feszültségek, a szállítási útvonalak átalakulása és az olyan extrém időjárási jelenségek, mint az El Niño együttesen mozgatják. Bár a magas készletszinteknek és a javuló termelékenységnek köszönhetően a világ élelmiszer-gazdasága alapvetően stabil, és a 2022-eshez hasonló drasztikus árrobbanás megismétlődése nem valószínű, a bizonytalansági tényezők továbbra is jelentősek.

Magyarország ráadásul makrogazdasági szempontból is sajátos helyzetben van. Mivel a hazai élelmiszeripar jelentős részben exportra szánt alapanyagokat termel, az erős forint rontja a kivitelből élő exportőrök versenyképességét, így az ágazat szereplőinek sok esetben a gyengébb hazai fizetőeszköz lenne a kedvezőbb.

A szakember a konkrét kihívások közül kiemelte a tejpiacot, ahol a globális túlkínálat és a felhalmozódott nyerstej-készletek arra kényszerítik az ipart, hogy új utakat keressen – ennek egyértelmű jele a magas fehérjetartalmú tejtermékek térnyerése a boltok polcain. A sertéságazatot pedig továbbra is az afrikai sertéspestis sújtja, amelynek következtében számos harmadik ország korlátozza az importot, jelentősen beszűkítve ezzel a magyar exportlehetőségeket.