Ide viszik ki a magyar paprikát: durva, melyik országba megy a java
Magyarország zöldpaprika-exportja csökkent, külkereskedelmi egyenlege javult 2025 első tíz hónapjában.
Magyarország zöldpaprika-exportja csökkent, külkereskedelmi egyenlege javult 2025 első tíz hónapjában.
Több mint 100 település külterületi útfejlesztését támogatják most Magyarországon.
Az Agrárminisztérium már több mint 72 ezer támogatói okiratot állított ki és 2510 milliárd forint vidékfejlesztési támogatás megítéléséről hozott döntést.
A 2024/2025-ös üzleti évben az UBM Csoport tovább erősítette pozícióját a hazai és nemzetközi piacokon.
A hazai haltermelők biztosítják a fogyasztók számára, hogy a karácsonyi asztalra kiváló minőségű hazai hal kerüljön.
Az Európai Unió baromfiimportja 11 százalékkal nőtt, a behozatal döntő része Brazíliából, Ukrajnából, az Egyesült Királyságból és Thaiföldről származott.
Bár még a november sem köszöntött be, a hazai élelmiszerüzletek polcain már megjelentek a karácsonyi termékek, köztük a szaloncukrok is.
Egykor több száz hektáron virágzott a magyar gesztenyetermesztés, mára azonban alig kétszáznyolcvan hektárnyi ültetvény maradt az országban.
Magyarországon emelkedtek leginkább az élelmiszerárak 2019 óta globális összehasonlításban, ami részben a forint 2021-22-es gyengülésének tudható be.
Változó árakon kapható a körte Magyarországon, érdemes lehet a piacokon vásárolni.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 1 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával szeptember utolsó hetében.
Megérkezett a pénzügyi segítség a tavalyi súlyos aszályhelyzet miatt nehéz helyzetbe került kisebb kukoricatermelők számára.
A nyerstej felvásárlási ára 2025 augusztusában az előző év azonos hónapjához képest 19 százalékos növekedést mutatott.
A kormány 3,8 milliárd forintot különített el az aranyszínű sárgaság ellen, amely jelenleg a legnagyobb veszélyt jelenti a hazai borászat számára.
Az élelmiszeripar tavaly több mint 5800 milliárd forint árbevételt ért el, melyből 2300 milliárd forint a külpiacokon realizálódott.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.