Fontos tudni, hogy a minisztérium az idei év hátralévő részében további 300 milliárd forint keretösszeggel hirdet pályázatokat állattartó telepek korszerűsítésének támogatására. A Takarékbank szakértői azt vizsgálták a brojlercsirke-hizlalás példáján, hogy a fejlesztések hatása mennyire jelenik meg a bevételekben.
Egy 2021 februárjában megjelent tanulmány egy 1960-as években és egy 2015-ben épült telep naturális hatékonysági mutatóit vizsgálta nyolc rotáción keresztül, majd ehhez igazította a pénzügyi eredményeket is. Az új telep 14 000 négyzetméteres hasznos nevelőfelületet biztosított, a régi 11 600 négyzetméterest, tehát van egy kisebbfajta komparatív előnye a nagyobb telepnek, ami a mérethatékonyságot illeti, de az összehasonlítást nem torzítja. A két telep ugyanabba a tulajdonosi érdekeltségbe tartozik, tehát a telepi menedzsment, a szaktudás ugyanaz, ahogy a használt hibrid is (ROSS 308).
A számok magukért beszélnek: a telepítéstől a kivágásig számított időszakban számított elhullás 1 százalékkal alacsonyabb az új telep esetében. Utóbbi azt jelenti, hogy 10 000 telepített madárból az új telepen 9660 marad a turnus végére, ugyanez a régi telep esetében 9540. A kettő közti, 120 csirke mintegy 80–90 ezer forint bevételkiesést jelent. A legfontosabb hatékonysági mutatóban, a fajlagos takarmányhasznosulásban a régi telepre is erős hatékonyságot látunk, ám az új telep esetében, több rotáción keresztül mérve, 1,57 a súlyozott átlag, ami rendkívül hatékony termelést mutat. Az összesített mérőszámban, a brojlerindexben az új telep 400 pont körül teljesít, amiért már a tenyésztő cég díjazásban részesíti az adott termelőt.
A legfontosabb pénzügyi mutatókról elmondható, hogy egy kilogramm élősúlyra vetítve, a legnagyobb költségtételt jelentő takarmány mázsánként 3 euróval alacsonyabb, mint a régi telepnél, emellett pedig az energiahatékonyság is lényegesen jobb. Ami viszont a leginkább érdekes, hogy míg az élősúlyra vetített bevétel a régi telep esetében magasabb, addig az új telepnél kétszer akkora jövedelmet mutat a fajlagos eredménymutató.
Tételezzünk fel évi 500 000 darab kibocsátást, az egyszerűség kedvéért 2,5 kilogrammos hizlalási végsúly mellett. Ez azt jelenti, hogy míg a régi telepen az éves jövedelem 63 500 euró (körülbelül 22,5 millió forint), addig az új beruházással létesített telepen mintegy 130 000 euró jövedelemmel számolhatunk (44,5 millió forint).
Az összevetés tehát egyértelműen azt mutatja, hogy a fejlesztés hatására jelentősen javul a jövedelmezőség. Emellett fontos szempont a járványvédelmi intézkedések hatékonyabb betarthatósága is. Ugyanis a tanulmányban bemutatott telep 10 istállóját egy úgynevezett higiéniás folyosó köti össze, ami egyszerűsítve azt jelenti, hogy az emberi fertőzés közvetítéskockázata a lehető legminimálisabb. Az évek óta velünk lévő madárinfluenza esetén ennek kiemelt jelentősége van. Hiszen, ha az állomány fertőzött, és kényszervágásra kerül, az újratelepítésig két turnus is kimaradhat, az így kieső jövedelem pedig sokszorosa a tanulmányban bemutatottnak.
Az állattartó telepek fejlesztése, a hatékonyság növelése még normál piaci körülmények között is megtérülő beruházás. A jelenlegi rekordmagas takarmányárak időszakában ez még inkább így van. A baromfiszektor a magyar agrárium elmúlt harminc évének sikerágazata, azonban továbbra is van némi lemaradásunk nyugat-európai versenytársainkhoz képest. A magyar baromfi hagyományosan kiváló ár-érték arányú termékeket állít elő, így a minőségi baromfitenyésztés továbbra is kiemelt fontosságú a magyar élelmiszer-gazdaságban.
A Takarékbank a Vidékfejlesztési Program pályázati nyertesei számára fejlesztett, NHP Hajrá!-val is kombinálható „VP Komplex” termékcsaládot ajánlja a beruházásokhoz szükséges önerő kiegészítéséhez, a pályázati támogatás előfinanszírozásához, továbbá a termelési volumen növekedéséhez szükséges többletforgóeszköz biztosításához.
Jelen tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek. A Takarékbank kölcsön(ök) részletes feltételei megtalálhatóak a bankfiókokban és a www.takarekbank.hu oldalon.
Fazakas Péter & Héjja Csaba
Takarékbank Agrárcentrum
A cikk szerzője: Héjja Csaba
