Az elmúlt időszakban a forint látványosan erősödött az euróval szemben, és a 375-ös szintről 355 forint környékére kapaszkodott. Bár ez papíron csökkenthetné a külföldről származó mezőgazdasági inputanyagok, például a műtrágyák és növényvédő szerek árát, a gazdák ezt aligha fogják érzékelni. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke szerint a hazai forgalmazók nagy valószínűséggel inkább megtartják az árfolyamnyereséget, minthogy csökkentsék a forintosított árakat. Ráadásul az alapanyagok és az energiatermeléshez szükséges olajszármazékok világpiaci ára a nemzetközi konfliktusok miatt amúgy is emelkedő tendenciát mutat.

A kialakult helyzet a hazai zöldség- és gyümölcságazatot, azon belül is a feldolgozóipart érinti a legérzékenyebben. Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnök-ügyvezetője rámutatott, hogy a hűtő- és konzervipar a termékeinek nagyjából kétharmadát exportálja. Mivel ezeket a szerződéseket többnyire euróban, előre rögzített árakon kötik meg, a jelenlegi árfolyam mellett a vállalatok minden eurón jelentős összeget veszítenek. Bár a frisspiaci árak valamivel rugalmasabbak, az erős forint ott is egyértelműen a termelői árak csökkenéséhez vezet. A szakember szerint a szektornak egy stabil, 390 forint körüli euróárfolyam lenne az ideális. A jelenlegi kiszámíthatatlan ingadozás ugyanis szinte lehetetlenné teszi az üzleti tervezést.

Ezzel szemben a gabonatermesztőket egyelőre nem érinti hátrányosan a forinterősödés. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a termény túlnyomó része már a kereskedőknél van. Ők pedig jellemzően fedezeti ügyletekkel védik magukat az árfolyamkockázatoktól. Emellett a kedvezőtlen időjárás és a várhatóan szűkös európai kukoricakínálat már most érezhető áremelkedést indított el a tőzsdéken. Ez a drágulás bőségesen ellensúlyozza az árfolyamváltozásból adódó veszteségeket, így a piaci folyamatok egyelőre megvédik a gabonaszektor szereplőit.