A cégek kitartó utómunkája, a trendekhez igazodó innováció és a tudatos márkaépítés dönt majd a következő években.
Kína legújabb bejelentésével tovább mélyítette a két ázsiai nagyhatalom között kialakult diplomáciai feszültséget.
Az amerikai elnök visszavonta a vámokat egy sor élelmiszer esetében, Indiában máris az előnyökről beszélnek az exportőrök.
2024-ben mintegy 2 százalékkal nőtt a világ frisspiaci zöldség-gyümölcs exportja.
A statisztikák szerint egyetlen ország felel az európai tésztatermelés kétharmadáért.
Rekordot döntött a 2024/2025-ös szezonban a paradicsom kivitele Marokkóban, amely továbbra is az ország legfontosabb kertészeti exportcikke.
Júliusban nagyobb mértékben nőtt az élelmiszerek behozatalának volumene, mint a kivitelé.
Kína meghosszabbította az EU-s tejtermékekkel kapcsolatos dömpingellenes vizsgálatát.
Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 13 százalékkal, a behozataláé 2 százalékkal csökkent áprilisban.
A legfrissebb statisztikák szerint az év elején meglódult az Európai Unió agrár-élelmiszeripari kereskedelme.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
A szakemberek szerint sürgős technológiaváltásra lesz szükség a növénytermesztésben a Kárpát-medencében.
Egyre bizonytalanabb a banán jövője, 2080-ra a termelő régiók 60 százalékát fogja súlyosan érinteni a klímaváltozás.
Oroszország várhatóan mintegy 40 millió tonna búzát szállít a globális piacokra ebben a szezonban.
Az üdítőital-gyártás költségeinek több mint harmadát az adóterhek jelentik Magyarországon.
Egyiptomban tekintettek meg potenciális helyszíneket a létesítménynek és vizsgálták a kikötői infrastruktúrát.
Átalakulnak a tengerentúli kereskedelmi kapcsolatok, az agráriumot is érinti a feszültség.
Idén az első félévben csaknem kétszeresére emelkedett a gabonafélék kivitele Magyarországon.
Túlkínálat miatt a környező országokban is alacsony árszint uralkodik, a napi szabadpiaci árak az aukciókon a termelési költségek felét sem fedezik.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A tavalyi nyári aszály miatt jelentős volt a terméskiesés, amit idén a területnövekedés és a kiváló hozamok miatt túlkínálat követett.
A magyar szántóföldi növénytermesztés ma kaotikus helyzetben vergődik, miközben a gazdák a jövőt keresik a termőtalaj és a klímaváltozás szorításában.
Az alacsony árak és a gyenge kereslet komoly veszélybe sodorta a normandiai termelőket, ráadásul a további kilátások sem fényesek.
