Kína legújabb bejelentésével tovább mélyítette a két ázsiai nagyhatalom között kialakult diplomáciai feszültséget.
Az amerikai elnök visszavonta a vámokat egy sor élelmiszer esetében, Indiában máris az előnyökről beszélnek az exportőrök.
2024-ben mintegy 2 százalékkal nőtt a világ frisspiaci zöldség-gyümölcs exportja.
A statisztikák szerint egyetlen ország felel az európai tésztatermelés kétharmadáért.
Rekordot döntött a 2024/2025-ös szezonban a paradicsom kivitele Marokkóban, amely továbbra is az ország legfontosabb kertészeti exportcikke.
Júliusban nagyobb mértékben nőtt az élelmiszerek behozatalának volumene, mint a kivitelé.
Kína meghosszabbította az EU-s tejtermékekkel kapcsolatos dömpingellenes vizsgálatát.
Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 13 százalékkal, a behozataláé 2 százalékkal csökkent áprilisban.
A legfrissebb statisztikák szerint az év elején meglódult az Európai Unió agrár-élelmiszeripari kereskedelme.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
A szakemberek szerint sürgős technológiaváltásra lesz szükség a növénytermesztésben a Kárpát-medencében.
Egyre bizonytalanabb a banán jövője, 2080-ra a termelő régiók 60 százalékát fogja súlyosan érinteni a klímaváltozás.
Oroszország várhatóan mintegy 40 millió tonna búzát szállít a globális piacokra ebben a szezonban.
Az üdítőital-gyártás költségeinek több mint harmadát az adóterhek jelentik Magyarországon.
Egyiptomban tekintettek meg potenciális helyszíneket a létesítménynek és vizsgálták a kikötői infrastruktúrát.
Átalakulnak a tengerentúli kereskedelmi kapcsolatok, az agráriumot is érinti a feszültség.
Idén az első félévben csaknem kétszeresére emelkedett a gabonafélék kivitele Magyarországon.
India fokozatosan feloldja a korábban bejelentett, a rizspiacon sok problémát okozó exporttilalmat.
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, időszakos vékonyodás, szakadás egyre inkább csak északkeleten fordulhat elő
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
