A tavalyi uniós bejelentések legnagyobb részét, összesen 5344 ügyet az Élelmiszer- és Takarmány-biztonsági Gyorsriasztási Rendszeren (RASFF) keresztül rögzítették. Ezek 92 százaléka közvetlenül az élelmiszereket érintette, leggyakrabban zöldségekkel, gyümölcsökkel, baromfihússal és pékárukkal kapcsolatos problémák merültek fel. Magyarország ebben a rendszerben 249 esetben volt érintett, míg a hazai hatóságok 31 alkalommal tettek önállóan bejelentést. A Közigazgatási Segítségnyújtási és Együttműködési Rendszer (AAC) 3146 esetet vizsgált, amelyek elsősorban az étrend-kiegészítőkre, a különleges táplálkozási célú élelmiszerekre, valamint az élő állatokra fókuszáltak. Ezek közül hazánk 114 ügyben volt érintett, és 18 eljárást kezdeményezett.
Az Élelmiszer-csalási Hálózathoz (FFN) 294 hamisításgyanús bejelentés érkezett a vizsgált időszakban. Magyarország 27 ügyben szerepelt érintett félként, és öt alkalommal indított vizsgálatot, leggyakrabban az étrend-kiegészítők és az élő állatok nyomonkövethetőségi hiányosságai, illetve a fogyasztókat megtévesztő állítások miatt. A Növényegészségügyi Hálózat (PHN) 183 jelzést kezelt, amelyek hátterében rendszerint növényi károsítók jelenléte, hibás növényútlevelek vagy a fa csomagolóanyagok szabálytalan jelölése állt, s ezek közül négy ügy érintette közvetlenül hazánkat.
A kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos visszaéléseket, például a hiányzó útleveleket vagy az elmaradt veszettség elleni oltásokat ellenőrző hálózat (PAN) 594 esetet regisztrált, amelyekből 77 kapcsolódott Magyarországhoz. Az Állatjóléti Hálózat (AWN) által kezelt 929 bejelentés elsöprő többsége, mintegy 95 százaléka a haszonállatok szállításával összefüggő jogsértések miatt született, és ebben a körben a magyar hatóságokhoz körülbelül 30 megkeresés érkezett.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) aktív részvétele az uniós együttműködési rendszerekben elengedhetetlen a bejelentések gyors kivizsgálásában és a nemzetközi hatósági lépések összehangolásában. A hatékony információáramlásnak köszönhetően évente több ezer nem biztonságos vagy nem megfelelő terméket sikerül kivonni a piacról, amivel folyamatosan szavatolható az élelmiszerlánc biztonsága és a vásárlók hatékony védelme.
