A gyártók ezt részben a helyi fogyasztói igényekkel, részben az eltérő vásárlóerővel magyarázták. Érvelésük szerint az alacsonyabb árak megtartása érdekében kellett módosítani az összetételen, ami azonban sok fogyasztóban azt az érzést keltette, hogy másodrangú termékeket kapnak. Az elmúlt években ugyanakkor jelentős változások történtek ezen a téren. Az Európai Unió 2022-ben életbe lépett szabályozása már tiltja a megtévesztő kettős minőséget, amennyiben azt nem indokolják objektív tényezők. Emellett a hatósági ellenőrzések is szigorodtak, a gyártók pedig egyre inkább igyekeznek egységes minőséget biztosítani a különböző piacokon. Ma már az élelmiszerek jelentős része azonos receptúrával készül, bár a friss termékek minőségét továbbra is befolyásolhatja az adott ország beszállítói háttere.

A hazai vásárlók döntéseiben ugyanakkor továbbra is meghatározó szerepet játszik az ár. A különböző felmérések szerint a magyar fogyasztók többsége elsősorban az akciókat és az alacsonyabb árakat figyeli, különösen az alapélelmiszerek esetében. Bár sokan fontosnak tartják a minőséget és a magyar termékek támogatását, a kasszánál gyakran mégis az ár dönt. Ugyanakkor egyre erősebb az a fogyasztói réteg is, amely hajlandó többet fizetni a bio-, kézműves vagy prémium termékekért, különösen a fiatalabb, városi vásárlók körében.

Az élelmiszerek minősége nemcsak a gyártás során fontos, hanem a megfelelő tárolásnál is. A fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő közötti különbség sokszor okoz bizonytalanságot. A fogyaszthatósági időt a gyorsan romló termékeknél alkalmazzák, és lejárta után az adott élelmiszer egészségügyi kockázatot jelenthet. A minőségmegőrzési idő ezzel szemben azt jelzi, hogy a gyártó meddig garantálja a termék eredeti minőségét, ízét és állagát. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a termék utána azonnal fogyaszthatatlanná válik.

A különböző élelmiszerek eltarthatósága jelentősen eltér. A pasztőrözött tejek például hűtve néhány napig tarthatók el, míg az UHT-tejek bontatlanul akár hónapokig is fogyaszthatók maradnak. A kemény sajtok jóval tovább eltarthatók, mint a lágy sajtok, a nyers húsokat pedig legfeljebb egy-két napig ajánlott hűtőben tárolni. A konzervek különösen hosszú ideig megőrzik biztonságos fogyaszthatóságukat, feltéve, hogy a csomagolás sértetlen marad. A fagyasztott termékek ugyan hónapokig eltarthatók, de idővel romolhat az állaguk és az ízük. A szakemberek szerint a minőségmegőrzési időknél gyakran van némi biztonsági ráhagyás, azonban a gyorsan romló élelmiszereknél ezt nem szabad kockázatként kezelni.

A romlás jeleit sok esetben érzékszervi úton is felismerhetjük: az erős, savanyú vagy szúrós szag, a nyálkás állag vagy a penészesedés egyértelmű figyelmeztető jel lehet. A penész például nemcsak a látható felületen van jelen, ezért ilyen esetekben az egész terméket érdemes kidobni. A tudatos élelmiszer-vásárlás így nemcsak arról szól, hogy mit veszünk le a boltok polcairól, hanem arról is, hogyan tároljuk az élelmiszereket otthon, mennyire értjük a címkéken szereplő információkat, és mennyire tudunk felelős döntéseket hozni annak érdekében, hogy elkerüljük a pazarlást és megőrizzük az élelmiszerek biztonságát.