2024. július 16. kedd Valter

Hektikus ágazat: húsipari körkép húsvét előtt

Agro Napló
„A hús bizalmi termék, ezért húsvét előtt is csak olyan gyártótól, forgalmazótól érdemes megvenni az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódtunk” – hívta fel a figyelmet Éder Tamás Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke a szervezet március közepi online sajtótájékoztatóján, amit a húsvéti ünnepekhez kapcsolódva tartottak a virtuális térben.

A szakember azt tanácsolta, hogy ne vásároljon senki kétes eredetű húsárut, például olyat,, amelynek címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, és mindenki ellenőrizze a termék minőség-megőrzési idejét is. A Hússzövetség elnöke szerint érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a húsvéti füstölt áruk kategóriájában nagyon sokféle minőségű termék található. Az 1400-1500 forintos gyorsérlelt, főtt sonka és a 2500-3000 forint feletti árú hagyományos érlelésű sonka nem ugyanaz a termék, ennek tudatában kell dönteni a vásárláskor.

Húsvétkor a húsvéti füstölt húskészítmények mennyisége évente – tartósan - mintegy 7-8 ezer tonnát tesz ki – mondta az Agro Napló kérdésére Éder Tamás, hozzátéve: tavaly ennek forgalma mintegy 13 milliárd forint körül volt, ami az idén várhatóan ugyanez a mennyiség árbevétele elérheti majd - a költségek emelkedése miatt - akár a 15 milliárd forintot is.

Ennek a kategóriának – amibe a húsvéti füstölt készítmények is tartoznak – a forgalmát tekintve éves szintet mintegy a harmada fogy Húsvétkor. Ebben a kategóriában mintegy 10-15 százalékos árnövekedés ment végbe a múlt évhez viszonyítva – közölte a Hússzövetség elnöke egy másik újságírói kérdésre válaszolva.   

Éder Tamás az elmúlt egy év eseményeit értékelve elmondta: a járványt megszenvedő vendéglátó (HORECA) szektorba szállító húsipari vállalkozások, elsősorban kis és közepes méretű üzemek, hatalmas forgalomesést voltak kénytelenek elkönyvelni Tavaly, miközben a kiskereskedelmi láncokkal kapcsolatban lévő cégek értékesítése stabil maradt, a készítménygyártók lényegesen nagyobb forgalom-visszaesést érzékeltek, mint a frisshús-értékesítők.

A részleteket ismertetve kitért rá:  a húsfeldolgozásban és tartósításban, valamint a húskészítmény-gyártásban (ágazatokban) - ezek teljesítményében - lényegesen nagyobb hullámzás volt  tapasztalható tavaly, mint az iparban. A múlt évben az élelmiszeripar termelésének volumene 1 százalékkal növekedett, míg az iparé majdnem 6 százalékkal csökkent – jegyezte meg, hozzáfűzve:. a húsipar teljesítménye ugyanakkor visszaesett. A húsfeldolgozás és tartósítás ágazat teljesítménye mintegy 2 százalékot csökkent. A húskészítmény gyártás teljesítménye pedig több mint 10 százalékot mérséklődött.

Mindezek hatására a kis és közepes méretű húsipari cégek eredménye valószínűleg drasztikusan csökkent tavaly, míg a nagyobb méretű, elsősorban kiskereskedelemben értékesítő cégek szolid pozitív eredményt könyvelhettek el.

Ez látható akkor is, amikor a belföldi értékesítés kerül górcső alá. Ezen a területen lényegesen nagyobb hullámzás volt tapasztalható a húsfeldolgozás és tartósítás, valamint a húskészítmény gyártás ágazatok teljesítményében, mint az iparban. A belföldi értékesítés volumenindexe tavaly az élelmiszeriparban gyakorlatilag stagnált. Így 2020-ban a húsfeldolgozás és tartósítás (-1,7 százalékkal) és a húskészítmény gyártás (-6,8 százalékkal) belföldi értékesítése is csökkent.

A Hússzövetség elnöke arra is emlékeztetett: az élelmiszeripar 2004 óta 2 év kivételével mindig növelni tudta az export volumenét, így tavaly is több mint 3 százalékkal. A húsipar export volumen változása szélsőséges hullámokat ír le, de az elmúlt években a hullámzás erőssége némileg csökkent Tavaly az ágazat exportja kicsit több mint 1 százalékkal csökkent.

Éder Tamás kitért rá: 2020-ban a sertéslétszám decemberben 2,8 milliós volt. Ez 216 ezres növekedést jelent egy év alatt, ami kompenzálta a 2019-es csökkenést. A kocalétszám növekedett tavaly több mint 5 százalékkal és így az állomány nagysága 163 ezerre emelkedett. 2020-ban 4,702 millió sertést vágott a magyar húsipar, ez 1,8 százalékos növekedést jelentett, ami gyakorlatilag megegyezik a 2018-as vágásszámmal. Megemlítette azt is, hogy a 2014-óta - az élősertés és a félsertés áfájának csökkentését követően - 1 millióval, 27 százalékkal nőtt a vágáslétszám (fehéredett az ágazat), miközben a sertéslétszám 3,1 millióról 2,8 millióra csökkent.

Megjegyezte: a A húságazat teljesítménye 2020-ban rendkívül negatív képet mutat a volumenindexek alapján. De az ágazat teljesítménye a múlt évben így is meghaladta a 915 milliárd forintot. Ebből a húsfeldolgozás és tartósítás 349, míg a hús és baromfihús- készítmény gyártás  218 milliárd forintot tett ki. A belföldi értékesítés és az export csökkent ugyan, ami a COVID-19 és a két ágazatot sújtó baromfi influenza és afrikai sertéspestis együttes hatását mutatja, de az ágazat helyzete mégis némi optimizmusra ad okot. Tavaly ugyanis csökkent az ágazat külkereskedelmi deficitje, továbbá nőtt a sertésszám és a kocalétszám is 2020-ban.

A Hússzövetség elnöke beszélt továbbá arról is, hogy a húsfeldolgozók költségeit alapvetően meghatározó élősertés-árakban az elmúlt két évben hatalmas volt a hullámzás. A 2019-ben közel 50 százalékos éven belüli áremelkedést 2020-ban 30 százalékos csökkenés követte.

A 2021-es várakozásokról Éder Tamás elmondta: az élősertés ára az idén néhány hét alatt több mint 25 százalékkal emelkedett, és a folyamatnak várhatóan még nincs vége, mivel a takarmánygabonák ára az elmúlt félévben 50-70 százalékkal nőtt. A hazai vendéglátó szektor nyitása bizonytalan, a nemzetközi turizmusból fakadó kereslet az idén biztosan hiányzik majd, ami tartós gondot jelent az ide értékesítő gyártóknak. De az afrikai sertéspestis (ASP) újabb meglepetéseket okozhat itthon, Európában, sőt Kínában is, ami egyik napról a másikra forgathatja fel a sertéspiacot. Ezért a Hússzövetség üdvözöli a hazai vaddisznóállomány gyérítését célzó programot – jegyezte meg.

A szakember szerint az önköltségek növekedése elkerülhetetlenné teszi a húsiparban az értékesítési árak emelését, ebben a helyzetben a kereskedő partnerek és a fogyasztók megértését kérik az ágazat cégei. A szélsőséges alapanyag-ármozgás a korábbinál rugalmasabb értékesítési ár-meghatározási gyakorlat kialakulását teszi szükségessé, mert a húsipari társaságok nem tudják a termékek árszintjét hosszabb távra garantálni.

A járványt a kiskereskedelem legtöbb ágazata megszenvedte, de Dászkál Fruzsina, a NielsenIQ senior tanácsadója szerint a napi fogyasztási cikkek (FMCG) piaca nem tartozott ezek közé. Itt 2020-ban értékben 8,7 százalékkal nőtt a forgalom, és ezen belül is a legjobban, 9,3 százalékkal az élelmiszereké. Vagyis: a kiskereskedelem bővülésének motorja az élelmiszerkereskedelem volt, ez húzta a szektor növekedését. A bővülésből a legtöbbet a diszkontok profitáltak, értékben forgalmuk 17 százalékkal emelkedett egy év alatt, míg a kis szervezett kereskedelmi egységeké 3 százalékkal. Az e-kereskedelem forgalma ugyanakkor szintén jelentős mértékben emelkedett összességében 85 százalékot meghaladóan, míg az élelmiszer-kiskereskedelemben pedig több, mint 80 százalékkal nőttek az online eladások az előző évhez képest. Az e-kereskedelem aránya ugyanakkor még mindig alacsony az FMCG összforgalmon belül, ami 1,0 százalék körüli arányt jelent, az élelmiszer-kiskereskedelmen belül pedig mintegy 0,8 százalékot tesz ki.

A legnagyobb forgalmú termékkategóriának számító feldolgozott húsok eladási értékben 13, mennyiségben pedig 1 százalékkal növekedtek 2020-ban a NielsenIQ kiskereskedelmi indexe szerint. Ez azt jelenti, hogy ezekből az árukból a 2019-es 309 milliárd forint után 2020-ban már 349 milliárdra emelkedett – ami elsősorban az árnövekedésből adódott - a kiskereskedelmi értékesítés. A feldolgozott húsokból piacán is a diszkontok a legnagyobb értékesítők, majd a hipermarketek következnek és csak ezeket követi a többi értékesítési lehetőség (csatorna). Az eladások a feldolgozott húsoknál főként az önkiszolgáló módon történnek, ez teszi ki az értékesítés mintegy kétharmadát. A sajátmárkás termékek aránya pedig 39 százalék  – jegyezte meg a senior tanácsadó.

A csemegepultos vásárlások aránya 35-ről 33 százalékra csökkent, míg a csomagolt termékeké 65-ről 67-re nőtt. A NielsenIQ által vizsgált húskészítmények között 2020-ban értékben a szalonna mutatta a legnagyobb növekedést 2019-hez képest: egyötödével nagyobb forgalmat regisztrált a piackutató.

A mennyiségi forgalmi növekedés tekintetében a párizsi tört előre, 7 százalékkal több fogyott belőle a hazai kiskereskedelmi láncokban. Ezek mellett az előző évhez képest a virsli és a sonka termékcsoportok is mennyiségi növekedést mutattak - világított rá a NielsenIQ kiskereskedelmi indexe. A húskészítmények között a legnagyobb szegmens a sonkáé: a 17 százalékos részesedésének megőrzése mellett egy százalékkal nagyobb mennyiséget adtak el belőle a hazai boltokban 2020-ban, miközben a forgalom értéke összege 13 százalékkal nőtt. A leginkább az előző évhez viszonyítva tavaly a szalonna értékesítése nőtt mintegy 20, a virslié 17, a  párizsié pedig mintegy 14 százalékkal, de mennyiségileg visszaesett a szalámi és a felvágottak vásárlása 2020-ban.

Dászkál Fruzsina arra is felhívta a figyelmet arra, hogy a feldolgozott húsok esetében még mindig a sertéshús dominál. Ennek aránya tavaly 79 százalék volt, ami csökkenést jelent az előző évi 79,8 százalékhoz képest. Az eladások kétszámjegyű mértékben növekedtek általában a feldolgozott húsoknál a múlt évben. A legnagyobb mértékben, 28 százalékkal a csirke eladásának értéke emelkedett, míg a sertéshúsé 12 százalékkal nőtt. Ez utóbbié ugyanakkor mennyiségben - mintegy 2,2 százalékkal - csökkent 2020-ban az előző évhez viszonyítva.

Az online sajtótájékoztatón még szó esett arról, hogy a magyar élelmiszerek kínálatával kapcsolatos friss adatokat publikált honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az élelmiszerlánc-biztonsági  hatóság ismét felmérte ugyanis – hat év után - a magyar élelmiszerek arányát a kiskereskedelmi láncok kínálatában

 A felmérés alapján a Magyarországon jelen lévő 10 legnagyobb kereskedelmi lánc üzleteiben – elsősorban a nemzetközi vállalkozások boltjaiban – visszaesett a hazai termékek aránya, a legfontosabb élelmiszer-kategóriákban mintegy 70 százalék körüli arányra. A friss áruknál a hazai előállítók megőrizték korábbi pozícióikat, de a magasabb hozzáadott értékű termékek esetében a polcok kínálatának mintegy a felét ma már külföldi áruk foglalják el.

A Nébih által közzé tett eredmény meglepően alakult: az összkínálatban ugyanis a magyar termékek aránya 70 százalék körüli (70,53 százalék), míg 6 évvel ezelőtt még csaknem 80 százalékos szinten állt. A legnagyobb veszteséget a nagy hozzáadott értékű élelmiszerek (például: sajtok, sonkák, joghurtok, gyümölcslekvárok) szenvedték el, esetükben ma már a polcok több mint a felén külföldi árucikkek találhatók. 

A magyar termékek kínálata alapján az első három helyet három hazai lánc foglalja el: a Reál (80,65), a Coop (80,17 százalék) és a CBA (76,95 százalék). A lista utolsó három helyezettje pedig a Penny Market (67,58 százalék), a Tesco (66,07 százalék) és a Lidl (56,09 százalék).

A felvázolt képest Erdős Norbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc felügyeletért felelős államtitkára a virtuális térben tartott tájékoztatón még árnyalta.

Elmondta többek között, hogy az előző kutatásban (2014-ben) 13 termékcsoportot mértek, most pedig (2020-ban) 16-ot. Ha azonban a tavalyi mérésben is csak 13 árucsoport szerepelne úgy mint az előzőben, akkor a hazai termékek aránya 72,22 százalék lenne (a hazai termékek arány 2014-ben 78,21 százalék volt; 2010-ben pedig a hazai termékek aránya 73 százalék körül mozgott). Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az előző felmérésben – polctükörben – volt két árucsoport a hazai láncoknál, a csomagolt friss sertéshús és a csomagolt friss csirkehús, ami 2020-ban már nem volt a polcokon az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok üzleteinek kínálatában.

Az államtitkár nem tagadta, hogy csökkent a magyar termékek aránya az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok által forgalmazott áruk körében a legutóbbi felmérés szerint, de jelezte: ez a mérséklődés lényegesen árnyaltabb képet mutat, mint ahogyan az első pillantásra tűnik. Példaként hozta, hogy a tíz évvel korábbi arányhoz képest a tavalyi arány csak egy százalékos csökkenést mutat.

Emellett a 2020-as felmérésből néhány termékcsoportot ki is emelt. Így egyebek mellett közölte: a szalámik és szárazkolbászok aránya a hazai termékeket tekintve tavaly 73,6 százalék volt (2014-ben pedig 76.97 százalékot tett ki). Sonkából jelentős arány eltolódást tapasztaltak a kutatók a magyar termékek kínálatának rovására. Így a hazai gyártású sonkák aránya 2020-ban 38,26 százalék volt (2014-ben ez az arány még 51,14 százalék volt). Megjegyezte: ez az arány a hazai láncok esetében 63,6 százalék, míg a külföldi tulajdonú láncoknál a magyar sonkák aránya 27,41 százalék volt. Nagy a különbség – fűzte hozzá. A párizsi és a virsli esetében pedig a hazai aránya – tájékoztatott az államtitkár – 83,49 százalék a múlt évben (2014-ben pedig 87,83 százalék) volt. A különbség a hazai és a külföldi láncoknál ezeknél a termékeknél is nagy. Míg a magyar láncoknál a hazai termék aránya 2020-ban 95,11 százalék, a külföldieknél pedig 78,51 százalék volt.

Közölte: az általa alapul vett 13 termék közül 9 pozíciói romlottak, négyé viszont javult. Ez utóbbi kategóriába tartozik például a tojás, a friss tej, az ESL tej, UHT tej és a méz. Ez utóbb termék esetében a magyar láncok üzleteiben 100 százalék volt a hazai kínálat. Beszélt még arról a három új termékcsoportról is – a vaj, a száraztészta és a meggybefőtt, valamit a kukoricakonzerv -, amik a tavalyi felmérésben szerepeltek először, és várhatóan a további felmérésekben is ott lesznek. Elmondta: a vajból a hazai termék aránya a múlt évi felmérés szerint 50,76 százalék; száraztésztából ez az arány 64,53 százalék volt a kínálatban a hazai, míg a meggybefőttnél és a kukoricakonzervnél a magyar termék aránya 73,96 százalékot tett ki – tájékoztatott az államtitkár.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Méhek nélkül nem lesz élelmiszer

Méhek nélkül nem lesz élelmiszer

A boltban minden hatodik élelmiszer a méheknek köszönhető: ha nincs méh, akkor nincs élelmiszer, nincs gyümölcs sem – mondta az agrárminiszter az euró...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?