agrarszektor.hu • 2026. március 18. 12:06
Miközben a hús továbbra is az élelmiszerpiac egyik meghatározó pillére, a hazai sertéságazat egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe. A lassan élénkülő fogyasztás és a növekvő forgalom mögött erősödő importnyomás, bizonytalan szabályozási környezet és romló külpiaci pozíciók húzódnak meg. A helyzetet tovább súlyosbítja az afrikai sertéspestis terjedése, amely megfelelő intézkedések hiányában akár az exportpiac elvesztésével is járhat, ami végzetes csapás is lehet a magyar sertés- és húsipar számára.
Vágyi Erik (ügyvezető igazgató, NIQ Hungary) a Magyar Húsiparosok Szövetsége által rendezett sajtóeseményen, Budapesten tartott előadásában rámutatott, hogy 2025-ben is a hús adta a teljes élelmiszerpiac közel ötödét. A feldolgozott húskészítmények forgalma Magyarországon növekvő pályán mozog: míg 2023-ban 533 milliárd forintot tett ki, addig 2024-ben 542 milliárdra, 2025-ben pedig már 545 milliárd forintra emelkedett. A szakember érdekességként kiemelte, hogy a forgalom közel háromnegyede az önkiszolgáló pultokban realizálódik, miközben jól látható trend a kisebb kiszerelések iránti kereslet erősödése. A sertéshús továbbra is domináns szerepet tölt be, és több húskategóriában is növekvő jelenlétet mutat.
A húsvéti periódus pedig különösen fontos a piac szempontjából: a húsvéti húskészítmények forgalma 2023-ban 6,1 milliárd forint volt, amely 2024-ben 6,3 milliárdra nőtt, majd 2025-ben ismét 6,1 milliárd forint volt. Az értékesítési csatornák közül a diszkontláncok húsvét idején tovább erősödnek, miközben a hipermarketek szerepe az átlagosnál is jelentősebb. A fogyasztók pedig hasonlóan terveznek költeni idén, mint tavaly.
Hullámvasút a számokban
Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke a sajtóeseményen elmondta, hogy 2025-re a szektor szereplői az export, a reálbérek, a fogyasztás és a gazdaság élénkülésében bíztak, ugyanakkor a húságazatok teljesítménye végül nagyjából az élelmiszeripar egészének eredményeihez igazodott. A húsfeldolgozás és tartósítás volumenindexe 0,8%-kal, míg a húskészítmény-gyártás 0,2%-kal nőtt. A belföldi értékesítés 8,8%-os bővülése ugyan kedvező jel, de nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni az elmúlt évek visszaesését. Eközben a külpiacokon vegyes kép rajzolódott ki: a húskészítmények exportja 2,3%-kal csökkent, a húsfeldolgozás és tartósítás exportteljesítménye 7,2%-kal esett vissza, miközben a készítménygyártás exportvolumene 6,9%-kal növekedett.
A termelési adatok szerint 2025-ben 4,9 millió sertést vágtak le Magyarországon, ami 3,6%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A külkereskedelemben ugyanakkor csökkenés volt tapasztalható: a sertéshús export közel 10 ezer tonnával, az import pedig több mint 15 ezer tonnával mérséklődött. A szakember kiemelte, hogy az év első felében a húsipar átadási árai nem tudták lekövetni a sertésár emelkedését, míg a második félévben az élősertés árának csökkenése már megjelent a legtöbb húsrész átadási áraiban is. Pozitívumként említette, hogy 2025-ben a sertéshúsok és húskészítmények hozzájárultak az infláció mérsékléséhez: a párizsi esetében ebben az árrésstop is szerepet játszott, míg a sertéshúsoknál ennek hatása kevésbé volt jelentős. A vizsgált termékkörben egyedül a virsli fogyasztói ára nem csökkent.
Éder Tamás kitért arra is, hogy 2025-ben az élelmiszer-infláció elleni adminisztratív intézkedések piaci zavarhoz vezettek. A helyzetet tovább nehezítette a ragadós száj- és körömfájás vírus megjelenése, amely az exportpiacok részleges lezárásához vezetett, bár az állami intézkedések segítették a problémák kezelését. Emellett a nemzetközi környezet is kedvezőtlenül alakult: a vámháború következtében Kína vámot vezetett be az Európai Unióból származó sertéshúsra, Spanyolországban megjelent az afrikai sertéspestis, miközben az EU-ban stagnált a fogyasztás. Mindezek hatására időszakos túlkínálat alakult ki az uniós piacon.
Ha nem lépünk, beláthatatlan következménye lehet
Éder Tamás figyelmeztetett, hogy az afrikai sertéspestis terjedése továbbra is komoly kockázatot jelent Magyarországon. Tavaly novemberben Baranyában azonosítottak fertőzött vaddisznót, az idei évben pedig eddig összesen 385 esetet jelentettek, ebből 110-et ugyanebben a térségben. A helyzet súlyosságát növeli, hogy a betegség terjedését nem korlátozza jelentős földrajzi akadály, így a vírus akár gyorsan újabb területeket is elérhet.
Ha a jelenlegi folyamatokat nem kezelik kellő komolysággal, akkor az súlyos következményekkel járhat a hazai sertés-és húságazatra nézve, különösen az exportlehetőségek beszűkülése miatt. Ebben az esetben gyakorlatilag nem lehetne exportról beszélni, csak a hazai piac maradna. Éppen ezért elengedhetetlen a határozott, ugyanakkor átgondolt intézkedések meghozatala, hogy a járvány terjedését időben megfékezzék, és elkerülhető legyen a piacok tartós elvesztése.
A közeljövőre vonatkozóan mérsékelt, óvatos optimizmus jellemzi az ágazatot. A belföldi fogyasztás lassú, de stabil növekedése kedvező alapot adhat, miközben az exportpiacok fokozatos újranyitása szintén javíthatja az értékesítési lehetőségeket. Az egyik legnagyobb kihívást az erősödő importnyomás jelenti, amely fokozza a versenyt a hazai piacon. Emellett több bizonytalansági tényező is befolyásolja a kilátásokat: kérdéses az árrésstop rendszerének jövője, valamint az ágazatot érintő központi terhek alakulása is.