A szakértők szerint az agrárium számos területen egyszerre szembesül piaci és geopolitikai hatásokkal, amelyek jelentős bizonytalanságot okoznak a termelők számára. Az inputanyagok árának gyors változása, a nemzetközi kereskedelmi folyamatok, valamint az állategészségügyi kockázatok mind olyan tényezők, amelyek rövid és hosszabb távon is befolyásolják az ágazat jövedelmezőségét. A globális takarmány- és alapanyagpiacok alakulásáról Kulik Zoltán, a Vitafort vezérigazgatója beszélt és elmondta, már a vetésszerkezet alakulásában is látszanak azok a változások, amelyek az elmúlt időszak piaci és időjárási folyamataiból következnek. Magyarországon például az őszi árpa vetésterülete jelentősen nőtt az idei szezonban, miközben a napraforgó várhatóan nagyobb területen kerül majd a földekbe, mint a kukorica. Ez részben annak is köszönhető, hogy a kukorica felhasználása az elmúlt években jelentősen visszaesett.
Őszi árpából mintegy 40 ezer hektárral vetettünk többet, és valószínű, hogy a napraforgó vetésterülete magasabb lesz, mint a kukoricáé
– fogalmazott Kulik Zoltán.
A termelési körülmények ugyanakkor továbbra sem ideálisak. A szakember szerint a talaj vízkészlete még mindig jelentősen elmarad az optimális szinttől, hiszen jelenleg körülbelül 30–40 milliméterrel kevesebb víz áll rendelkezésre, mint amennyire szükség lenne. Ez a helyzet már a termelési kilátásokat is befolyásolhatja a következő időszakban.
A gabonapiacokon szintén komoly árkilengések figyelhetők meg. A szója ára például az elmúlt időszakban 130 és 210 forint között mozgott, ami jól mutatja a piac bizonytalanságát. A búza és az árpa ára jelenleg kilogrammonként körülbelül 75, illetve 65 forint körül alakul. A piaci mozgások mögött több globális tényező áll, köztük a közel-keleti konfliktus, valamint az olyan nemzetközi kereskedelmi megállapodások hatása, mint a Mercosur-egyezmény, amely Brazília pozícióját erősítheti a szója- és húságazatban. A szakember szerint az ellátási láncok kitettsége különösen a takarmányiparban jelent komoly kockázatot. Az energiaárak emelkedése mellett a műtrágya ára például egyik napról a másikra mintegy 15 százalékkal nőtt, miközben egyes takarmány-adalékanyagok ára is jelentősen megugrott. Emellett a vitaminellátásban is felmerülhetnek problémák, például az E-vitamin esetében, ami szintén a globális ellátási láncok koncentrációjára vezethető vissza.
Jelentős veszteségek a tejágazatban
A tejpiac helyzetéről Andrew Hunter, a Talentis Agro tejtermelési divízióvezetője beszélt. A szakember szerint a tejpiaci árak csökkenése már korábban is várható volt, azonban a tényleges áresés mértéke jóval nagyobb lett annál, mint amire a piaci szereplők számítottak.
Tavaly májusban már prognosztizálható volt, hogy lefelé mennek a tejpiaci árak, de az hogy ekkora csökkenés legyen, arra nem sokan számítottak.
A helyzetet tovább nehezítette, hogy a járványhelyzet miatt egy időre a magyar exportpiacok is beszűkültek. A tejipari vállalatok eltérő stratégiát követnek a piacon, ami jelentős árkülönbségekhez vezetett. Ennek eredményeként előfordul, hogy azonos minőségű tejért az egyik termelő lényegesen alacsonyabb árat kap, mint a másik.
Átlagosan körülbelül 30 forint mínusz van a tej literén a termelők számára.
A szakember szerint jelenleg az elmúlt tíz év egyik legrosszabb tejárát látjuk. Ugyanakkor a nemzetközi piacokon már látszanak olyan jelek, amelyek hosszabb távon javulást hozhatnak. Az új-zélandi tejpiacon például már két hónapja emelkedő trend figyelhető meg, ami a tapasztalatok szerint később a magyar piacon is megjelenhet.
A sertéspiacon is önköltség alatt értékesítenek a gazdák
Bakó Gábor, a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazati igazgatója szerint az ágazat jelenleg komoly jövedelmezőségi problémákkal küzd, mivel a termelési költségek jóval meghaladják a piaci árakat. A sertéspiacon az év elején jelentős árzuhanás következett be, amikor a harmadik héten hirtelen bezuhant a felvásárlási ár.
A sertéstartók önköltsége jelenleg átlagosan 80 forinttal magasabb, mint a piaci ár.
Az elmúlt időszakban ugyanakkor már látszanak bizonyos stabilizálódási jelek, és a piaci szereplők abban bíznak, hogy az ágazat már túl lehet a mélyponton. Pozitív jel lehet, hogy a kocasüldők értékesítése jelenleg stabil, és a piacon minden állatra van vevő. Ez azt mutatja, hogy a piaci szereplők hosszabb távon továbbra is bíznak az ágazat jövőjében. Ugyanakkor a beruházási döntések tekintetében még sok termelő kivár, különösen a hízlalótelepek fejlesztése esetében.
Erős csirketermelés, azonban bizonytalan víziszárnyas szektor
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke szerint az ágazat összességében felemás évet zárt. A csirketermelés kifejezetten jól alakult, miközben a víziszárnyas termékpályán komoly nehézségek jelentkeztek.
A csirketermelésünk az előző évhez képest 8 százalékkal nőtt, ez nagyszerű eredménynek számít, rádásul Kína szintén egy év alatt 7 százalékos növekedést tudott elérni
– fogalmazott Csorbai Attila.
Hozzátette, a növekedés egyik oka az volt, hogy a csirkeágazatot elkerülték a súlyosabb járványkitörések. Ugyanakkor a víziszárnyas termékpályán más folyamatok zajlanak, ugyanis az európai piacot egyre nagyobb mennyiségben árasztják el az Ázsiából érkező feldolgozott termékek. A szakember szerint ezek a termékek rendkívül alacsony áron jelennek meg a piacon, ami komoly versenyhelyzetet teremt az európai termelők számára. A pulykaágazat ugyanakkor lassan kezd helyreállni, míg a víziszárnyas szegmensben egyelőre inkább stagnálás várható.
Folyamatosak az állategészségügyi kockázatok
Az állategészségügyi helyzetről Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke elmondta, hogy az afrikai sertéspestis tavaly novemberben jelent meg Baranya vármegyében, és azóta folyamatosan terjed nyugat felé a vaddisznóállományban.
2018 óta azonban házi sertésnél nem volt kimutatható a betegség.
A madárinfluenza továbbra is folyamatos kihívást jelent Európában és Magyarországon is, ugyanakkor az elmúlt időszakban viszonylag korlátozott volt a járvány hatása. Október óta mindössze 16 telepen kellett intézkednünk. A szarvasmarha-ágazatban ugyanakkor egy másik betegség, a kéknyelv jelent meg tavaly év végén, amelyet 16 állattartó telepen mutattak ki. A szakemberek szerint a nyár folyamán akár komolyabb terjedés is elképzelhető, ezért a vakcinázás és a megelőzés kiemelt jelentőségű lehet a következő időszakban.
A Portfolio Agrárium 2026 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Berecz Valter és Stiller Ákos
